Görgey Mihály - zoltán Ödön (szerk.): Polgári, gazdasági és munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1976)

időn belül kiürítési kötelezettségének nem tesz eleget, erre az esetre az ítéletben fel kell jogosítani a kisajátítást kérőt, hogy megfelelő cserelakás (cserehelyiség) biztosítása és ennek igazolása esetén a bírósági letétbe helyezett összegnek részére való visszautalását igényelhesse. PK 23. szám (A PK 369. sz. kollégiumi állásfoglalással módosított szöveg.) a) Az 1/1965. (VII. 24.) PM—IM számú rendelet (Kr.) 29. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezés alkalmazása szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a használó milyen jogcímen lakik a lakásban. Ha az épületben lakó személy elhelyezéséről a kisajátítás következtében a kisajátítónak, illetőleg a lakásügyi szervnek kell gondoskodnia, a kártalanítási összeget a lakott állapot figyelembevételével kell megállapítani. b) A cserelakásra igényt nem tartó bérlő a Kr. 39. §-ának (2) bekezdésében meghatározott teljes összegű pénzbeli kártalanításra csak akkor tarthat igényt, ha az egész bérleményt kiüríti, albérlet esetén tehát az albérlőt magával viszi vagy elhelyezéséről gondoskodik. Ellenkező esetben — vagyis ha az albérlő elhelyezéséről a kisajátítást kérőnek, illetőleg a lakásügyi szervnek kell gondoskodnia — a bérlőnek járó kártalanítás összegét az albérlő által használt lakrész arányában csökkenteni kell. A fentiek szerint kell eljárni akkor is, ha az albérleti jogviszonyt a tulajdonos létesítette. cj18 a) A Kr. 29. §-ának (1) bekezdése szerint: ha a kisajátított épületben levő lakást bérlő (használó, tulajdonos) használta, az épületnek a szóban forgó lakás beépített térfogatára eső, a 25—28. § alapján megállapított értékét 40%-kal csökkenteni kell; ilyen esetben a bérlőnek (használónak, tulajdonosnak) cserelakásra van igénye. Abból, hogy az idézett jogszabály a tulajdonos és a bérlő mellett a lakás használóját is említi, s nem tesz különbséget aszerint, hogy a lakáshasználat milyen jogcímen alapul (szívességi használat, családi kapcsolaton alapuló használat stb.), szükségképpen következik, hogy ha a lakáshasználó elhelyezéséről a kisajátítás következtében a kisajátítást kérőnek, illetőleg a lakásügyi szervnek kell gondoskodnia, a kisajátítási kártalanítási összeget a lakott állapot figyelembevételével kell megállapítani. A tulajdonosnak járó kártalanítási összeget tehát a lakáshasználat jogcímére tekintet nélkül ilyen esetben is a Kr. 29. §-ának (1) bekezdése szerint kell megállapítani. b) A Kr. 29. §-ának (1) bekezdése értelmében a kisajátított épületben levő lakás bérlőjének cserelakásra van igénye. A 39. § (2) bekezdése szerint pedig: ha a bérlő nem tart igényt cserelakásra, részére pénzbeli kártalanítást kell adni, amelynek mértéke azonban nem ha18 A c) pontot hatályon kívül helyezte a PK 369. számú kollégiumi állásfoglalás. 152