Görgey Mihály - zoltán Ödön (szerk.): Polgári, gazdasági és munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1976)

PK 18. szám a) Építési engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon épített olyan épület kisajátítása esetén, amelynek lebontását az építésügyi hatóság az 1964. évi III. tv. (Ét.) 38. §-ának (1) bekezdése alapján elrendelte, a tulajdonosnak kártalanítás nem jár. A tulajdonos azonban az ilyen épületet saját költségén lebonthatja, és anyagát elviheti. b) Ha az építésügyi hatóság az Ét. 38. §-ának (2) bekezdése alapján az építési engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon épített épületre meghatározott időre szóló fennmaradási engedélyt adott, és a kisajátítás e határidő letelte előtt történt, a tulajdonos az épület használatának idő előtti megszűnése miatt kártalanítást követelhet. c) Az építési engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon épített olyan épület kisajátítása esetén, amelynek lebontását az építésügyi hatóság az Ét. 38. §-ának (4) bekezdésében meghatározott határidők letelte folytán már nem rendelheti el, a tulajdonosnak kártalanítás jár. a) Az 1/1965. (VII. 24.) PM—IM számú rendelet (Kr.) 27. §-ának (2) bekezdése szerint nem jár kártalanítás az olyan épületért (épületrészért), amelynél az építést, használatbavételt vagy fennmaradást engedélyező hatósági határozat a későbbi lebontás esetére a kártalanítást kizárta. Ez a rendelkezés összhangban van az Ét. 38. §-ának (2) bekezdésével, amely szerint: ha az építésügyi hatóság az építési engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon megépített építmény lebontását nem rendelte el, az építményre meghatározott időre szóló, visszavonásig érvényes vagy végleges fennmaradási engedélyt adhat, de a meghatározott idő eltelte, illetőleg az engedély visszavonása után az építményt le kell bontani. Nem tartalmaz azonban rendelkezést a Kr. 27. §-a arra az esetre, ha az építésügyi hatóság az Ét. 38. §-ának (1) bekezdése alapján az építési engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon épített építmény lebontását rendeli el. Magától értetődik, hogy a tulajdonos az ilyen épület kisajátítása esetén sem igényelhet kártalanítást. Ilyen esetben is megilleti azonban az a jog, hogy a Kr. 27. §-ának (3) bekezdése értelmében az épületet lebonthassa, és az anyagát elvihesse. b) Az Ét. 38. §-ának (2) bekezdése módot ad arra, hogy az építésügyi hatóság" az építési engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon megépített építményre meghatározott időre szóló fennmaradási engedélyt adjon. Az ilyen engedély alapján a tulajdonosnak a meghatározott idő letelte előtt nem kell az építményt lebontania, az épületet a határidő leteltéig használhatja. Ha tehát a határidő letelte előtt történik az épület kisajátítása, a tulajdonos károsodik amiatt, hogy az építésügyi hatóság által meghatározott határidő leteltéig elesik az épület használati jogától. Ilyen esetben a tulajdonos a kisajátított épületért a Kr. 25—28. §-ai szerint egyébként követelhető kártalanításra nem tarthat ugyan számot, az épület használatának idő előtti megszűnése fejében azonban kártalanítást igényelhet [13 1965. (VII. 24.) Korm. sz. r. 40. § d) pont], éppúgy mint ahogyan az 1965. évi 15. számú tvr. 19. §-ának (1) bekezdése szerint az épületre 148