Görgey Mihály - zoltán Ödön (szerk.): Polgári, gazdasági és munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1976)

egyéb kiadások, a közös tulajdoni viszonyból eredő kötelezettségek, és ugyanilyen arányban viselik a dologban beállott kárt is. A Ptk. 141. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy a tulajdonostársak a hasznosítás módja kérdésében szótöbbséggel határoznak; minden tulajdonostársnak tulajdoni hányada arányában van szavazati joga. A Ptk. 142. §-ának (2) bekezdése szerint tulajdoni hányaduk arányában szótöbbséggel határoznak a tulajdonostársak akkor is, amikor a rendes gazdálkodás körét meg nem haladó bizonyos kiadásokról van szó. A Ptk. 144. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy a kisebbség a szótöbbséges határozatot keresettel támadhatja meg, ha a határozat az okszerű gazdálkodást sérti, vagy a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár. A Ptk. 144. §-ának (1) bekezdése a XII. fejezetben szabályozott mindegyik esetre vonatkozik, ahol a törvény szótöbbséggel határozatot említ, tehát a Ptk. 141. §-ának (2) bekezdésére és a Ptk. 142. §-ának (2) bekezdésére egyaránt. A Ptk. 141. §-ának (2) bekezdése a „hasznosítás módja" kifejezést használja, ez azonban értelemszerűen magában foglalja a Ptk. 140. §-ának (1) bekezdésében említett „birtoklást és használatot" is. Egyébként a Ptk. tervezetének a miniszteri indokolása is ilyen értelmet ad a „hasznosítás módja" kifejezésnek. Ha a tulajdoni hányadok nem egyenlőek, a szótöbbséges határozat általában meghozható, de az is előfordulhat, hogy ha a tulajdonostársak egyikét sem illeti a felénél nagyobb tulajdoni hányad, nem keletkezik szótöbbséges határozat. Ha nincs egyetértés, és szótöbbséges határozat sem keletkezik, a kérdés ilyen esetre vonatkozó kifejezett törvényes rendelkezés hiányában szintén csak a Ptk. 144. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezés alapulvételével oldható meg. Ezért a keresettel való fellépést itt is meg kell engedni annak a tulajdonostársnak, aki úgy véli, hogy a fennálló vagy kialakulóban levő helyzet sérti az okszerű gazdálkodás szabályait vagy az ő jogos érdekeit. A tulajdonostársak egyetértésének a hiánya esetében sokszor nincs is alakszerűén határozatnak minősíthető döntés, hanem csak hatalmaskodás van. Ezt legfeljebb akkor lehet szótöbbséges határozatnak tekinteni, ha a többségi oldalról nyilvánul meg. Megtörténhet azonban, hogy a kisebbség létesít erőszakosan olyan helyzetet, amely miatt a másik fél bírósági rendezést lát szükségesnek. A Ptk. rendelkezései mellett nincs akadálya annak, hogy a bíróság egyetértés hiányában a tulajdonostársak közt felmerült birtoklási és használati (hasznosítási) vitát úgy rendezze, hogy a hasznosítás módját végrehajtható határozattal maga állapítja meg. Ez a rendezés nagy körültekintést kíván. Döntő szempont kétségtelenül a tulajdoni hányad, már azért is, mert a hasznok a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illetik. De — különösen házingatlanok esetében — nagy szerephez jutnak az okszerű gazdálkodás és az egyéb jogos, a dologhoz fűződő törvényes érdekek is. Ez utóbbi körülmények azt is eredményezhetik, hogy a birtoklás, 123