Görgey Mihály - zoltán Ödön (szerk.): Polgári, gazdasági és munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1976)

rint ugyanis telekalakítás az új építési telkek kialakítása, valamint a már meglevő telkek alakjának vagy terjedelmének megváltoztatása.9 Ebből folyóan valamely önálló ingatlannak egy területileg meghatározott része az egységes ingatlantól elszakítottan — az építésügyi szabályoktól függően — jogügylet útján sem szerezhető meg. A jogszabály nem is tesz különbséget aközött, hogy a telek alakítása jogügylet vagy elbirtoklás útján történik-e. Mindezekből következik, hogy elbirtoklás útján sem lehet új telket, illetőleg önálló ingatlant olyan határokkal kialakítani, amely a jogszabály előírásával ellenkezik. Abban a kérdésben viszont, hogy az új telek (önálló ingatlan) kialakítható-e, az építésügyi hatóság hivatott dönteni. Ingatlanrészre tehát elbirtoklás útján tulajdonjogot csakis akkor és olyan terjedelemben lehet szerezni, amikor és amennyiben azt az építésügyi szabályok megengedik. Ha a tulajdonszerzésnek törvényes tilalom útjában áll, a tulajdonszerzés nem érvényesülhet. Minthogy pedig a jogszabály a telek alakítását az építésügyi hatóság engedélyéhez is köti, az elbirtoklást állító fél köteles az építésügyi hatóság engedélyét igazolni, illetőleg szükség esetén a bíróság köteles e hatóság állásfoglalását (határozatát) kérni. Eltérő eljárás esetén, nevezetesen, ha a bíróság az ingatlanrész elbirtoklását a telekalakítási tilalom ellenére megállapítaná, ezzel egyszersmind a tulajdonjog megszerzését is kimondaná, viszont a telekkönyvbe a tulajdonjog az építésügyi hatóság engedélyének hiánya miatt nem volna bejegyezhető. PK 6. szám Az új birtokos a saját elbirtoklásának idejéhez a Ptk. 122. §-a alapján csak akkor számíthatja hozzá azt az időt, amely elődjének birtoklása idején már elbirtoklást időnek minősült, ha az elődje elbirtoklás útján még nem szerezte meg a tulajdonjogot. A Ptk. 121. §-ának (1) bekezdése szerint elbirtoklás útján megszerzi a dolog tulajdonjogát, aki a dolgot sajátjaként tíz éven át szakadatlanul birtokolja. Az elbirtoklás — az említett rendelkezésből is következően — eredeti tulaj donszerzésmód. Kettős hatása van: egyrészt tulajdonjogot megszüntető, másrészt pedig tulajdonjogot keletkeztető hatása. A törvényben meghatározott elbirtoklási idő elteltével a volt tulajdonos tulajdonjoga megszűnik, s ugyanakkor a tulajdonjogot az elbirtokló megszerzi. Az elbirtoklás tehát nemcsak jogcímet ad a tulajdonjog megszerzésére, hanem a törvényszerűen befejezett elbirtoklás ténye tulajdonjogot létesít az elbirtokló javára. Ingatlannak elbirtoklás útján történő megszerzéséhez sincs szükség a tulajdonjog telekkönyvi bejegyzésére10, mert a tulajdonjog megszűnése, illetőleg megszerzése telekkönyvön kívül be9 A telekalakítással kapcsolatos kérdéseket részletesen a 29/1971. (XII. 29.) ÉVM számú rendelet szabályozza. 10 Lásd az 5. sz. lábjegyzetet a 69. oldalon. 121