Görgey Mihály - zoltán Ödön (szerk.): Polgári, gazdasági és munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1976)

nyának meghatározására. Ilyen esetben a közös tulajdon használata már eleve meghatározott, mert a földtulajdonos tulajdonában álló épület, valamint a ráépítő által emelt (új) épület használata már a közös tulajdon keletkezésénél és kialakításánál meglevő adottságként jelentkezik. A Ptk. 110. §-a (1) bekezdésének a) és 111. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglalt rendelkezések alkalmazása körében a természetbeni vagy pénzbeni kártalanítással a megsértett anyagi érdeket kell kiegyenlíteni. A rosszhiszeműség megtorlása csak a Ptk. 111. §-a szerinti szigorúbb szabályok alkalmazását jelenti, de a törvény keretein túlmenő — bírság jellegű — összeg megállapítása vagy az elfoglalt terület értékénél nagyobb mérvű természetbeni kártalanítás megállapítása nem fér össze az igény polgári jogi természetével. A kártalanítás mértékét természetben vagy pénzben úgy kell megállapítani, hogy az teljes kiegyenlítésül szolgáljon. Olyan értéket köteles a túlépítő megtéríteni, amely a földtulajdonos szempontjából reális ellenértékként jelentkezik, beleértve azt az értékcsökkenést is, amely a túlépítkezés után megmaradó területnél a túlépítés folytán jelentkezik. PK 2. szám Aki a Ptk. 118. §~ának (2) bekezdésében meghatározott valamely feltétel hiányában a dolgon nem szerez tulajdonjogot, a dolog kiadása ellenében nem követelheti a dologért nyújtott ellenszolgáltatás megtérítését a tulajdonostól. Annak eldöntésénél, hogy a bűncselekmény útján szerzett dolog vevője követelheti-e a dolog kiadása ellenében a vételár megtérítését a tulajdonostól, a tulajdonjog megszerzésére vonatkozó szabályokból kell kiindulni. A Ptk. 117. §-ának (1) bekezdése szerint átruházással — ha a törvény kivételt nem tesz — csak a dolog tulajdonosától lehet a tulajdonjogot megszerezni. Ez alól a szabály alól a törvény a forgalom biztonsága érdekében meghatározott szűk körben kivételt tesz. A Ptk. 118. §-a a nemtulajdonostól való tulajdonszerzést illetően különböztet a kereskedelmi forgalomban eladott és a kereskedelmi frogalmon kívül értékesített dolog, illetőleg az ilyen dolgokon való tulajdonszerzés között. Az előbbi esetben nagyobb teret enged a nemtulajdonostól való tulajdonszerzésnek, az utóbbi esetben pedig egészen szűk körben teszi ezt lehetővé. A Ptk. 118. §-ának (1) bekezdése szerint ugyanis a kereskedelmi forgalomban eladott dolgon a jóhiszemű vevő akkor is tulajdonjogot szerez, ha az átruházó nem volt tulajdonos. Ilyen esetben tehát két feltétele van a tulajdonjog megszerzésének: a kereskedelmi forgalomban történő vétel és a vevő jóhiszeműsége. A (2) bekezdés értelmében kereskedelmi forgalmon kívül is tulajdonjogot szerez az, aki a dolgot jóhiszeműen és ellenszolgáltatás fejében olyan személytől szerzi meg, akire azt a tulajdonos bízta. A kereskedelmi forgalmon kívüli tulajdonszerzésnek tehát három együttes feltétele van: a vevő jóhiszeműsége, a dologért ellenszolgáltatás adása és 117