Máté Imre - Neubauer Ferenc (szerk.): A földbirtokreform. Törvény és novella. A végrehajtási utasításokkal, a kapcsolatos rendeletekkel, magyarázatokkal, joggyakorlattal és jegyzetekkel (Budapest, 1924)

— 85 — 14. amennyiben kis- vagy középbirtokos méltánylást érdemlő körülményként azt hozza fel, hogy elszakított területen volt földbirtokát az ottani hatóság rendelkezése következtében elvesztette, a felhozott körülmény lehető tisztázására kell törekedni; 15. megfelelő vagyoni erővel bíró törekvő kisbirtokosok erősítésére mely területek volnának felhasználhatók (N. 2. §-ának 6. pontja); ha vannak területek, alkalmat kell adni ilyen kisbirtokosok jelentkezésére s lehetőleg már jelentkezésük alkalmával alapos vizsgálat tárgyává kell tenni, hogy mekkora birtokuk van, azt miként kezelik, megvan-e a megfelelő vagyoni erejük, a gazdasági felszerelésük, végül, hogy a haza védelmében milyen érdemeket szereztek; 16. a helyi földbirtokpolitikai célok kielégítése után még mely területek volnának megválthatók más közérdekű földbirtokpolitikai célokra, így különösen egyházközségeken kívül magasabb fokozatú egyházi közületek vagy más intézmények földhözjuttatása végett (N. 27. §.); 17. a megváltást szenvedő részéről jövőben fentartandó legkisebb cselédlétszám mekkora legyen ; erészben be kell szerezni az utolsó öt évi cselédlétszám adatait s a legkisebb cselédlétszám megállapításához szükséges egyéb adatokat; tisztázni kell, hogy a birtokos a megváltás következtében cselédei közül hányat és mikor szándékozik elbocsátani; a juttatás végett jelentkező cselédek földhöz juttatásra érdemesek-e s mekkora föld, mely birtokból lenne részükre juttatható, vagy elbocsátásuk esetére fentartható (N. 2. §. 3. pontjának 2. , bekezdése). Azokban az ügyekben, amelyekben az eljárás a helyszínen már be van Legkisebb fejezve, a legkisebb cselédlétszám megállapítása iránt az Országos Földbirtok- cselédrendező Bíróság szükséghez képest rendelkezik. Ha a birtokos vagy haszonbérlője letszama megállapított legkisebb cselédlétszámot a földhöz jutottak birtokbahelyezésétől számított hat év eltelte előtt csökkenteni kívánja, a gazdasági albizottságnak a cselédlétszám csökkentéséhez való hozzájárulás kérdésében hozott határozata ellen a közléstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye az Országos Földbirtokrendező Bírósághoz. A gazdasági albizottság határozatát az érdekelt birtokoson és haszonbérlőjén felül közli még a gazdasági felügyelőséggel s á községben szokott módon kihirdetés végett a községi elöljárósággal. Utóbbiak közérdekből fellebbezhetnek. Ha a megváltott területek végleges birtokbaadásáig ideiglenes kishaszon- Kis haszonbérletek alakítása célszerű volna, a tárgyalást vezető bíró ezt külön tárgyalja le bérletek s az erről szóló javaslatot a vonatkozó iratokkal együtt külön terjessze fel és fel- alakItása. terjesztésében a sürgős elintézés szükségét szembeötlő módon jelezze. Elkülönítve tárgyalja le a tárgyalást vezető bíró a házhelyek kiadásának Ház- • kérdését is akkor, ha a házhelykérdés elkülönített megoldásának akadálya nin- helyek, ©sen s a mielőbbi megoldást közérdek is kívánatossá teszi, az együttes megoldás pedig hátráltatná. N. V. U. 16. §. A tárgyalást vezető bíró azt, hogy a javaslatot az érde- Javaslat keltek előtt ki fogja hirdetni, a községben szokott módon tétesse közhírré, kihirdetése, hogy az érdeklődőknek módjukban álljon a kihirdetésen megjelenni. A javaslat kihirdetésekor a tárgyalást vezető bíró annak lényeges tartalmát az érdeklődőknek magyarázza meg; a megmagyarázásnál különösen tekintettel legyen arra, hogy az egyes érdekcsoportokhoz tartozók (T. 2. §.) könnyen áttekinthessék, hogy helyzetük a javaslat következtében hogyan alakul. A bíró a tárgyalásról készült jegyzőkönyvben tüntesse fel, hogy a javaslatot a megjelent érdekeltek előtt nyilvánosan kihirdette, megmagyarázta s a javaslatba hozott juttatásokat feltüntető kimutatásokkal együtt a községházánál 15 napon át közszemlére tette. Ezekben a kimutatásokban utalni kell az összeírási jegyzék (és az esetleg elkülönítve készült kiigazított névjegyzék) megfelelő tételszámaira. Ha két vagy több község ügyét együttesen tárgyalták s a javaslat nem készült községenként elkülönítve, akkor a közös javaslatról annyi példányt kell készíteni, hogy az mindegyik érdekelt községnél közszemlére tehető legyen. A juttatásokat feltüntető kimutatásokat pedig lehetőleg községenként elkülönítve kell készíteni. Ha pedig ennek akadálya van, a közszemlére tételről szóló hirdetményben meg kell nevezni azt a községet, amelynek elöljáróságánál a kimutatások a közszemlére tétel ideje alatt megtekinthetők.