Máté Imre - Neubauer Ferenc (szerk.): A földbirtokreform. Törvény és novella. A végrehajtási utasításokkal, a kapcsolatos rendeletekkel, magyarázatokkal, joggyakorlattal és jegyzetekkel (Budapest, 1924)
— 37 — Amennyiben az államot illető elővásárlási jog gyakorlásával kapcsolatosan a rendes bíróság előtt merül fel vitás kérdés, az köteles az iratokat döntés •égett az Országos Földbirtokrendező Bírósághoz áttenni. A vitás kérdésben az Országos Földbirtokrendező Bíróság döntése irányadó (N. 6. §. utolsóelőtti bekezdésének első mondata). Ezek a szabályok alkalmazást nyernek azokban az elővásárlási ügyekben is, amelyekben a földmívelésügyi minisz!er már a N. életbelépése előtt nyilatkozott az elővásárlási jog gyakorlásáról. Az államot illető elővásárlási joggal szemben nem lehet hivatkozni az ügylet érvénytelenségére vagy hatálytalanságára, sem az ügylettől való elállásra. Amennyiben az erre jogosult fél döntést kíván arra nézve, hogy a csak koronaértékre szóló vételárnak a pénz vásárlóerejében bekövetkezett változás folytán a földmívelésügyi miniszternek az első bekezdésben említett nyilatkozata keltekor mekkora összeg felel meg (N. 6. §-ának 6. bekezdése), a döntést a földmívelésügyi miniszternek a jelen §-ban említett nyilatkozatáról történt értesítésétől számított 30 napon belül kérheti. A kérelmet közvetlenül az Országos Földbirtokrendező Bírósághoz kell intézni. A kérvényhez csatolni kell mindazokat az adatokat, amelyek a döntéshez szükségesek. Elő kell adni, hogy a fél milyen alapon, mekkora összegt kíván. Az Országos Földbirtokrendező Bíróság döntés előtt megkísérelheti az egyességet. Evégből, valamint a döntés előkészítése végett is tárgyalást tarthat; a tárgyalás bízható kiküldött bíróra vagy az elővásárlás gyakorlásával megbízott szervre is. Az Országos Földbirtokrendező Bíróság nem puszta számszerű adatok alapján, hanem tekintettel a körülményekre s az elővásárlás gyakorlásával elérni kívánt célra, a méltányosságot is szem előtt tartva, hozza meg döntését. Ez a határozat végérvényes. I. A telekkönyvi hatóságok eljárását az elővásárlási jog tekintetében a Tkr. (lásd utóbb) 1—9. §-ai írják körül, ami azonban a novella idevonatkozó §-ai szerint módosul. II. Fontos összevetni a T. intézkedéseit a novella itt közölt §-ának újításaival. A gazdasági albizottságok szerepe ezután a jogügyletek tudomásulvétele kérdésében csupán véleményadás, illetve állásfoglalás jellegével bír. A gazdasági albizottság bármely irányú határozatát, vagy annak elmulasztása esetén, az ügy iratait a földmívelésügyi miniszterhez kell döntés végett felterjeszteni. A tiszti ügyész stb. fellebbezési joga észrevételezés formáját veszi fel. A földmívelésügyi miniszter már az ügyet végérvényesen befejezheti, ha a kijelölt határidő alatt nem dönt. Ez esetben ugyanis az elővásárlási jog gyakorlása ki van zárva. Amennyiben a miniszter az elővásárlást illetőleg dönt, nyilatkozatát az OFB.-hoz küldi a hozzájárulás kérdésében határozathozatal végett, ami az ügyet befejezettség stádiumába viszi. III. Ingatlant elidegenítő jogügylet érvényességéhez a jogügyletnek okiratba foglalása szükséges. Ugyanez áll a szerződés kötését megelőző előzetes megegyezésre. Hogy az ingatlant elidegenítő jogügylet érvényességéhez az okiratba foglaláson felül milyen egyéb kellékek szükségesek s különösen hogy mely esetekben van szükség hatósági hozzájárulásra, erre nézve az érvényben levő jogszabályok rendelkezései irányadók. (4.420/918. M. E. sz. r. közölve utóbb.) A törvényhozás további intézkedéséig új hitbizományt alapítani, más meglévő hitbizományt növelni, továbbá hitbizomány ingó vagyonát mezőgazdasági művelés alatt álló ingatlan szerzésére fordítani nem szabad. Hitbizomány, alap, alapítvány, egyházi javadalom, egyházi testület, közbirtokosság vagy más hasonló jellegű közösség ingatlanának elidegenítéséhez vagy haszonbérbeadásához — az 5.200/919. M. E. sz. rendelet 2. §. 4. pontjában említett esetet (lásd alább) kivéve — szükséges a földmívelésügyi miniszter hozzájárulása. Ez a hozzájárulás minden más hatósági (bírósági, felügyelőhatásági stb.) hozzájárulást pótol, kivéve a netán szükséges gyámhatósági jóváhagyást. (5.200/919 M. E. sz. r.) Ugyanezen jogi személyek, valamint a kereskedelmi vállalatok ingatlanszerzési és haszonbérleti jogait a T. 88. szakasza szabályozza. Az ingatlanok forgalmának szabályai egyebekben háromfélék :
