Máté Imre - Neubauer Ferenc (szerk.): A földbirtokreform. Törvény és novella. A végrehajtási utasításokkal, a kapcsolatos rendeletekkel, magyarázatokkal, joggyakorlattal és jegyzetekkel (Budapest, 1924)

— 29 — Elővásárlási jognak helye van — házhely és köztér céljára — az Házhely. 1. pontban említett belterületen fekvő ingatlanra is, ha az nem lakó­hely vagy más beépített hely. V. U. 11. §. Elővásárlási jognak nem minden ingatlan elidegenítése esetében Elővásár­van helye. Azokat az eseteket, amelyekben elővásárlási jognak helye nincsen, kd&?6 a T. 17. §-a sorolja fel. Az államot különben megillető elővásárlási jogot akkor körülmé­sem lehet gyakorolni, ha a földmívelésügyi miniszter annak gyakorlásáról az nyék. OFB. hozzájárulásával lemond (T. 21. §.); vagy ha az ingatlan elidegenítéséről szóló jogügyletet a közigazgatási bizottság gazdasági albizottsága, vagy felleb­bezés esetén az OFB. tudomásul veszi. (T. 25. §.) Mindezeknek a körülmények­nek fenforgását kellő időben az érdekelt feleknek kell bizonyUaniok. Ennek a bizonyításnak legkésőbben addig kell megtörténnie, míg az OFB. az elővásár­lási jog gyakorlása tárgyában határozatot nem hoz ; ha pedig a jogügyletet a telekkönyvi hatóságnál mutatják be, az elővásárlási jog gyakorlását kizáró körül­ményekről szóló bizonyítékokat már a telekkönyvi kérvényhez kell mellékelni. A nem kellőképpen vagy elkésve igazolt mentesítő körülmény az elővásárlási jog gyakorlását nem akadályozza. Abban a kérdésben, hogy valamely ingatlan elidegenítése esetében az állam javára a T. értelmében elővásárlási jognak van-e helye (T. 17. §.) vagy hogy nin­csenek-e olyan körülmények, amelyek következtében az államot illető elővásár­lási jogot gyakorolni nem lehet (T. 21. és 25. §.) — vitás esetben — döntésre kizárólag az OFB. hivatott. Ilyen vitás esetben akár a rendes bíróság, akár a közigazgatási hatóság az iratokat döntés végett az Országos Földbirtokrendező Bírósághoz teszi át. Az áttételt rendelő határozat ellen jogorvoslatnak helye nincsen. Az OFB. az érdemleges határozathozatalt mellőzi, ha a földmívelésügyi miniszter a szóbanforgó esetben az elővásárlási joggal különben sem kíván élni. V. U. 12. §. Azokat a körülményeket, amelyek következtében a T. 17. §-a Elővásár­értelmében elővásárlási jognak helye nincsen, amennyiben bizonyításuk végett ille- ^lr(^s^. tékes hatóság által kiállított megfelelő más közokirat rendelkezésre nem áll, hely- riilmények hatósági bizonyítvánnyal kell igazolni. A házastársi viszony, a rokonság vagy bizonyt­annak foka, a sógorság perenkívül rendszerint csak anyakönyvi kivonattal vagy tása­családi értesítővel, az okleveles gazda ebbeli minősége az eredeti oklevéllel, vagy annak közjegyző vagy bíróság által hitelesített másolatával, a gazdatiszt ebbeli minősége eredeti oklevéllel (1900 : XXVII. t.-c. 27. §.) vagy annak említett módon hitelesített másolatával, a közszolgálati alkalmazott vagy hivatásos katona — akár tényleges, akár nyugdíjas — ebbeli minősége felettes hatósága bizonyít­ványával, a hadirokkantak ebbeli minősége pedig a vonatkozó szabályoknak megfelelő hadirokkantsági igazolvánnyal vagy az ilyen igazolványnak köz­jegyző, bíróság vagy erre hivatott állami hivatal által hitelesített másolatával, a hadiözvegy vagy hadiárva ebbeli minősége csak annak közhitelű bizonyításá­val igazolható, hogy a férj, illetőleg az apa hősi halált halt.*) *) Jegyzet. A hadirokkantság jelenleg igazolható : valamely volt katonai hadtestparancsnokság, vagym. kir. kerületi parancsnokság, avagy jelenlegi katonai körletparancsnokság által a hadirokkantsági nyugdíjjal történt ellátásról kiállí­tott fizetési meghagyással (a nyugdíj számfej tőséghez intézett fizetési meghagyás rendszerint az illetmények felvételi módozatairól szóló könyvecske belső oldalára van beragasztva); amennyiben azonban a fizetési meghagyás még 1919. évi augusztus hó 6. napja előtt kelt, egyúttal azt is kell igazolni, hogy a fizetési meg­hagyás még jelenleg is hatályos; tiszteknél a volt cs. és kir. hadügyminisztérium, vagy a m. kir. honvédelmi minisztérium, vagy m. kir. népjóléti ós munkaügyi minisztérium által kiállított rokkantsági nyugdíj okirattal; amennyiben azonban az még 1919. évi augusz­tus hó 6. napja előtt kelt, egyúttal azt is igazolni, hogy még jelenleg is hatályos ; a m. kir. hadigondozó hivatal vagy nyugdíjszámfejtősége vagy a nyilván­tartó hatóságok (a népjóléti és munkaügyi miniszternek a Budapesti Közlöny 1921. évi 40. számában kihirdetett 10/921. eln. számú rendelete) által 1919. évi augusztus hó 6. napja után kiállított igazolvánnyal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom