Máté Imre - Neubauer Ferenc (szerk.): A földbirtokreform. Törvény és novella. A végrehajtási utasításokkal, a kapcsolatos rendeletekkel, magyarázatokkal, joggyakorlattal és jegyzetekkel (Budapest, 1924)

— 27 — 1. házhely é3 köztér céljára — a község (város) belterületén fekvő ingatlan is, ha az nem lakóhely vagy más beépített hely ; 2. minden olyan ingatlan (tehát pl. lakóház, gyárépület, erdő is) vagy ingó, amelyet ugyanazzal a jogügylettel idegenítenek el, mint azt az ingatlant, amely különben is tárgya az elővásárlási jognak. I. Felek vigyázzanak arra, hogy az elővásárlást kizáró vagy mentesítő körülményeket kellő időben, helyen és módon igazolják (telekkönyvi kérvény), mert ellenkező esetben azok az állam elővásárlási jogának akadályul nem szolgálnak. (V. U. 11. §.) Az elővásárlási joggal azonos természetű joga marad meg az államnak az 5.200/919. M. E. sz. rendelet alapján az erdők elidegenítése esetében. E rendelet végrehajtását a 85.000/919. F. M. sz. rendelet szabályozza. Az állam elővásárlási joga megnyílik az elidegenítő jogügylet létrejöttével, tehát elállással vagy hasonló módon azt megszüntetni nem lehet. (5.155/922.) Vannak az elővásárlási jog alól mentesítő körülmények, amelyeket a T. 17. §-a sorol fel és vannak azt kizáró okok : ha a földmívelésügyi miniszter annak gyakorlását elmulasztja, vagy annak gyakorlásáról lemond. Ezeket mind kellőképen és időben igazolni kell. II. A földvásárlásnak azt a szabad jogrendszerét, mely a háború előtt hazánkban érvényben volt, először a 4.000/917. M. E. sz. rendelet szüntette meg. Ez a rendelet kötötte először hatósági hozzájáruláshoz az ingatlan adásvételt, bérbe- vagy haszonbérbeadást, de még nem az ország egész területén, hanem külön rendelettel meghatározott bizonyos országrészekben, melyekben a háború következtében beállott zavaros viszonyok közt attól lehetett tartani, hogy nemzeti szempontból, illetve a mezőgazdálkodás szempontjából nem megfelelő elemek fogják az eladóvá vált ingatlanokat magukhoz ragadni. Ezen rendelet hatálya azután tovább és tovább ki lett terjesztve és a 4.420/918. M. E. sz. rendelet által ki lett egészítve. Ennek a rendeletnek a rendelkezései egyébként ma is érvényben vannak, azokról tehát alább szó lesz. Ellenben a népköztársaság a 4.000/917. M. E. számú rendelet helyébe az •egész ország területére szóló általános érvénnyel kiadta az 5.300/918. M. E. sz. rendeletet, mely az ingatlanforgalmat »a kisbirtokok szaporításának elősegítése* érdekében szabályozta és kötötte feltételekhez. Ez a rendelet 1919. évi október 9-ig volt érvényben, amikor felváltotta az 5.200/919. M. E. számú rendelet és annak 65.800/919. F. M. számú végrehajtási rendelete, melyek egészen az 1920. évi XXXVI. t.-cikk életbeléptéig, illetve az átmenetet szabályozó 55.555/921. F. M. rendelet hatálybaléptéig voltak érvényben és ma is érvényesek a 60.000/921. F. M. rendelet, a földbirtokreform törvény végrehajtási rendelete, illetve a novella által meghatározott korlátok között. 17. §. Elővásárlási jognak nincs helye : Eiővásár1. ha az ingatlan község (város) belterületén fekszik ; nincs helye. N. 7. §. 1. p. Kis- vagy nagyközségben elővásárlási jognak van helye a község belterületén fekvő belsőségre is, ha az üres telek vagy olyan beépített ingatlan, mely mezőgazdasági művelés alatt álló birtokrészlettel egy telekkönyvi jószágtest és az építmény a mezőgazdasági üzem céljait szolgálja. Az előző bekezdés esetében is azonban elővásárlási jog gyakorlásának csak akkor van helye, ha a T. 17. §-ának 2—7. pontjaiban megállapított mentesítő körülmények egyike sem forog fenn.