Sebess Dénes - Börcsök Andor (szerk.): Magyar telekkönyvi jog III-IX. rész (Budapest, 1912)

776 Betétszerkesztési törvények. követelésének behajtása végett végrehajtást vezet, csak részben esik az ártérbe, a bíróság a telekkönyvi tulajdonos kérelmére az árverést csupán az ártérbe eső részre rendeli el. Ha azonban más telekkönyvi érdekeltek is vannak, a bíróság a kérelem felett csak a tudva levő lakhelylyel bíró telekkönyvi érdekeltek meghallgatása után határoz. Az elárverezett árterület telekkönyvi lejegyzése iránt a bíróság az árverési vevő tulajdonjogának bekebelezésével együttesen és hivatalból intézkedik. 11. §. A 9. és 10. §-ok eseteiben az 1881 : LX. t.-c. 144., 145., 155. és 157. §-ainak szabályai megfelelően alkalmazandók. 12. §. Az 1892 : XXIX. t.-c. 11—14. §-ai helyett a következő 13. és 14. §-ok rendelkezései lépnek hatályba. 13. §. Ha valamely ingatlan a telekkönyvbe be nem jegyzett több átruházásnak képezte tárgyát, és az utolsó tényleges birtokos tulajdonjoga az 1886 : XXIX., 1889 : XXXVÍIL, 1891 : XVI., vagy az 1892 : XXIX. t.-c.-ben megállapított eljárás folyamán jegyeztetik be, azon közbeeső jogügyletek után, amelyek a jelen törvény hatályba lépte előtt köttettek, de illetékszabás végett ezen időig be nem jelentettek, vagy ha bejelentettek is, de az illetékről szóló fizetési meghagyás a jelen törvény hatályba léptét követő egy éven belül nem kézbesíttetik, -— bélyeg és illeték nem fizetendő. Az utolsó vagyonátruházás után, ideértve az örökösödés útján történt átszállást is, — a szabályszerű illeték jár. Ha a megelőző birtokváltozás kisebb-nagyobb közelsége alapján illetékmérséklésnek van helye (1887 : XLV. t.-c. 1. §-a), az utolsó vagyonátruházás utáni illeték kiszabásánál csak az olyan megelőző átruházás jöhet figyelembe, amely után az illeték kiszabatott. A tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzése esetében abból az okból, hogy a jogügylet vagy öröklés az illetékkiszabás végett kellő időben be nem jelentetett, felemelt illeték vagy bírság az utolsó vagyonátruházás után, közbeeső vagyonátruházás hiányában pedig a közvetlen- vagyonátruházás után nem szabandó ki akkor, ha a jogügylet a jelen törvény hatályba lépte előtt köttetett, illetőleg az öröklés a jelen törvény hatályba lépte előtt nyílt meg. 14. §. Az 1886 : XXIX., 1889 : XXXVIII., 1891 : XVI. és az 1892 : XXIX. t.-c. alapján felvett jegj^zőkönyvek, úgj'szintén a beadványok és határozatok bélyeg- és illetékmentesek, kivéve a felek által az 1886 : XXIX. t.-c. 59. és az 1891 : XVI. t.-c. 17. §-a alapján benyújtott kérvényeket, továbbá az 1886 : XXIX. t.-c. 58., az 1889 : XXXVIII. t.-c. 27. és az 1892 : XXIX. t.-c. 8. §-a alapján beadott felszólalási kérvényeket, törlési kereseteket, az ezek tárgyalására vonatkozó iratokat és az ugyanezek alapján hozott bírói határozatokat.