Sebess Dénes - Börcsök Andor (szerk.): Magyar telekkönyvi jog III-IX. rész (Budapest, 1912)

770 BetétszerJtesztési törvények. A telekkönyvi tulajdonos oly esetben, amikor az ő tulajdonául bejegyzett valamely ingatlannak a tényleges birtokos tulajdonául leendő bejegyzése tárgyában jegyzőkönyv vétetett fel és ez a jegyzőkönyv a telekkönyvi hatósághoz beiktatás végett már beérkezett, e hatósághoz intézendő külön beadványban azt a kérelmet terjesztheti elő, hogy amennyiben a tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzése egy telekjegyzőkönyvben foglalt ingatlanok közül csak egy birtokrészletekre vagy ezeknek csak egy részére vonatkozik és a birtokrészletek telek jegyzőkönyvi helyrajzi számai a felvett külön jegyzőkönyvből kitűnnek, ezek a birtokrészletek lej egyeztessenek és az azokra vonatkozó összes bejegyzésekkel, valamint a tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzése tárgyában felvett jegyzőkönyv széljegyzésével újonnan nyitandó telek jegyzőkönyvbe vitessenek át, a többi birtokrészletekről pedig a jegyzőkönyv széljegyzése töröltessék. A lejegyzés a jelzálogos hitelezők meghallgatása nélkül, de a terhek átvitelével rendelendő el. Amennyiben a tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzés tárgyában felvett jegyzőkönyv valamely birtokrészletnek csak egy részére vonatkozik, a tényleges birtokos által is aláírt szabályszerű vázrajz bemutatása esetében az újonnan nyitott telek jegyzőkönyvbe csak ez a rész vitetik át. A telekkönyvi tulajdonosnak továbbá jogában áll a telekkönyvi hatósághoz intézett beadványban kérni, hogy a teherlapra bejegyzett jog törlése tárgyában felvett és már beiktatott jegyzőkönyvet (1886 : XXIX. t.-c. 22. §.) a telekkönyvi hatóság intézze el. Ezeken felül attól az időponttól kezdve, amelyben a bizottság a beiktatott külön jegyzőkönyveket a betétek szerkesztése végett átvette, a telekkönyvi tulajdonos a bizottsághoz nyújtandó külön beadványban azt a kérelmet terjesztheti elő, hogy a nevére írt ingatlanra vonatkozólag külön jegyzőkönyv, melyben a tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzése kéretett, soron kivül vizsgálat alá vétessék abban az irányban, hogy a tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzését telekkönyvi akadály vagy a telek jegyzőkönyvi tulajdonosnak ellentmondása nem gátolja-e. Ha ily gátló ok fennforog, a bizottság a külön jegyzőkönyvet annak reávezetésével »Telekkönyvi akadály«, illetőleg »ellentmondás miatt nem teljesíthető« soron kívül elintézi és a külön jegyzőkönyv széljegyzetének kitörlését eszközli. A fentebbi rendelkezések értelmében a telekkönyvi hatósághoz, illetőleg a bizottsághoz intézett beadványokra az 1886. évi XXIX. t.-c. 71. §-a alapuló bélyegmentesség ki nem terjed.1) x) Az érintett kérvény az 1892 : XXIX. t.-c. 13. §., illetve az 1900 : XV, 14. §-a értelmében is bélyegköteles.