Sebess Dénes - Börcsök Andor (szerk.): Magyar telekkönyvi jog III-IX. rész (Budapest, 1912)

768 Betétszerkesztési törvények. után a telekkönyvi hatóságnak mutatja be, mely a jegyzékekben feltüntetett ügyeket soronkívül elintézi, esetleg pedig az ingatlanok telekkönyvi átírását gátló ügyek soronkívüli elintézése végett az illető hatóságot megkeresi. Ha a bizottság eljárása közben az 5. §-ban elrendelt jelentéstétel elmulasztásának esete derül ki, a jelentést a telekkönyvi hatósághoz a kiküldött bíró utasítása folytán a bizottságba kirendelt telekkönyvvezető (segédtelekkönyvvezető, írnok, díjnok) tartozik megtenni.1) 15. §. Az 1886 : XXIX. t.-c. 15—18. és 42—45., valamint az 1889 : XXXVIII. t.-c. 5—9., 11—13. §-ainak a tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzésére vonatkozó rendelkezései a következőkkel egészíttetnek ki : a) Az 1889 : XXXVIII. t.-c. 6. §-ának rendelkezései akkor is alkalmazandók, ha a törvényes örökösödésre hivatott leszár mazók vagy ezek egy része kiskorú vagy gondnokság alatt áll. Az Örökösök tényleges birtokában levő ingatlan az idézett 6. §. eseteiben az örökösödési hányadokban az Örökösök osztatlan tulajdonául jegyzendő be, kivéve, ha az összes ön jogú örökösök hozzájárulásával tényleges osztály jött létre vagy amennyiben kiskorú vagy gondnokság alatt álló egyén is van az örökösök között, oly osztályos egyesség mutattatik be, mely az illetékes gyámhatóság jóváhagyásával van ellátva. Az örökhagyó özvegye az 1889 : XXXVIII. t.-c. 6. §-ának eseteiben követelheti, hogy az örökösök tulajdonjogának bejegyzésével egyidejűleg az őt özvegyi jogon megillető haszonélvezeti jog is bejegyeztessék. b) Az 1889: XXXVIII. t.-c. 7. §-a alapján az ott megállapított törvényes feltételek fennforgása esetében a tényleges birtokos tulajdonjoga kügazítás címén bejegyzendő akkor is, ha valamely ingatlan a telekjegyzőkönyvbeli tulajdonosnak vagy jogelődének nevére hibásan a telekkönyvi átalakítás alkalmával jegyeztett be. c) Az 1886 : XXIX. t -c. 15., 17. és 18. §-ainak, további az 1889 : XXXVIII. t -c. 6. és 7. §-ainak, valamint a fentebbi b) pontnak eseteiben a házastársak között történt átruházás vagy az ily átruházásnak avagy annak elismerése, hogy az ingatlan a helyszíneléskor vagy a telekkönyvi átalakítás alkalmával a másik házastárs nevére lett volna felveendő, csak akkor jöhet figyelembe, ha az átruházási jogügylet vagy az elismerés közjegyzői okiratba foglaltatott. Az 1886 : XXIX. t -c. 16. §-a alapján az egyik házastárs tulajdonául bejegyzett ingatlan a a másik házastársnak, mint tényleges birtokosnak tulajdonául egyáltalán nem jegyezhető be 2) *) Ezt a §-t módosította az 1894: XVI. t.-c. 23. §-a. V. ö. B. U. 66., 75. §• 2) B. U. 19., 66., 69., 88., 90., 92., 96., 101. §.