Sebess Dénes - Börcsök Andor (szerk.): Magyar telekkönyvi jog III-IX. rész (Budapest, 1912)

76'6 Betétszerkesztési törvények. A rendbírságot kiszabó határozat ellen felebbvitelnek hehe nincsen1) s a határozat a pénzbírságnak az illető község szegényalapjának javára végrehajtás útján leendő behajtása végett a járás főszolgabírájának, illetőleg a polgármesternek küldetik meg.2) A község elöljárósága a bizottság mellé bizalmi férfiakként a szükséghez mért számban községi lakósokat köteles kijelölni. Ha nem találkoznak oly bizalmi férfiak, akik e tisztökben napidíj nélkül eljárni hajlandók, a szükséges napidíjakat a község tartozik viselni.3) A bizottság csak két bizalmi férfi együttes jelenlétében működhet és ezek kötelesek a bizottságot az eljárásnál felvilágosítással támogatni és a felmerülő ténykérdésekben nyilatkozni. Ha valamely község határának jelentékeny része a szomszédos községbeli lakósok tulajdonát képezi, az illető ingatlanok betétterveinek készítésénél közreműködő bizalmi férfiakat a bizottság felhívására a szomszédos község tartozik kiküldeni. Az e bizalmi férfiak részére szükség esetében fizetendő napidíj azt a községet terheli, amelynek határában a szomszédos községbeli lakósok tulajdonát képező ingatlanok feküsznek.4) 11. §. Ha a bizottság eljárása közben az tűnik ki, hogy a kiküldött telekkönyvvezető az azonosításnál (9. §.) hibát követett el vagy ha az azonosítás helyessége ellen felszólalás történik, a bizottság — szükség esetében az érdeklettek meghallgatásának és helyszíni szemlének előrebocsátásával a helyesbítést eszközli, a betétterveket és vázrajzokat pedig ennek megfelelően kiigazítja.5) 12. §. A bizottság az előtte megjelent felek által tulajdonjog bejegyzése vagy bejegyzett jogok törlése céljából felmutatott okiratok közül azokat, amelyek telekkönj'vi bekebelezésre alkalmasaknak mutatkoznak, lehetőleg egy, a fél által benyújtandó ' tagja a bizottság másik tagját az 1891 : XVI. t.-c. 10. §-a alapján rendbírsággal büntette, kijelentette, hogy az 1891 : XVI. t.-c. 10. §-ának második bekezdésében említett bírságolás joga. csakis a bizottságon kívül álló harmadik személyekre vonatkozik és hogy a bíróság alkalmazottjai midőn hivatalosan együtt működnek, egymással hivatalos viszonyban állván ténykedésük jogossága egymás irányában a hivatalos viszonyra vonatkozó szabályok szerint ítélendő meg, e szabályok szerint nevezetesen az 1891 : XVII. t.-c. 60. §-a szerint pedig a kezelő személyzet tagjaival szemben a rendbírságot az előleges írásbeli megintés eredménytelensége esetében az ott megnevezett felügyelő hatóságok vannak jogosítva kiszabni. (7-80/ 1897. I. M. E. sz. közi.) x) Előterjesztésnek azonban a T. 58. §-a értelmében helye van, mert a II. N. 10. §-a csak a felebbviteli jogorvoslatot (a felfolyamodást) zárja ki. 2) A végzést csak jogerőre emelkedés után, tehát ha előterjesztés be nem adatott, csak a T. 58. §-ában érintett hirdetmény kibocsátása után szabad az illetékes közigazgatási hatóságnak megküldeni. 3) 107.089/98. B. M. és 164.566/910. B. M. (utóbbi a 3998/911. I. M. rendeletnél). 4) B. U. 45., 65—69. §§. 5) B. U. 72. §.