Sebess Dénes - Börcsök Andor (szerk.): Magyar telekkönyvi jog III-IX. rész (Budapest, 1912)

1214 Telekkönyvhelyesbítés. köteles az érdekelt személyeket maga elé hívni, a tényleges birtoklás alapját kinyomozni, a feleket az elrendelt eljárás alkalmából őket megillető jogelőnyökre figyelmeztetni, ugyanazokat a tulajdonjognak az ő javukra leendő bejegyzéséhez netalán szükséges okiratok megszerzésére lehetőleg rábírni és mindezek által annak lehetőségét előidézni, hogy az eljárás befejezése után a telekjegyzőkönyvek az egész község tekintetében a tényleges birtokállást feltüntessék.1) 40. §. Arra, hogv valaki az 1886 : XXIX. t.-c. 15—18.. az 1S8!) : XXXVIII. t.-c. 5—8., 11., 12. és az 1891 : XVI. t.-c. 15. §§-ainak szempontjából ténvleges birtokosnak tekintes'sék. az 1886 : XXIX. t.-c. 19. és az 1889 : XXXVIII. t.-c. 9.. §-a szerint kettős kellék szükséges, hogy az ingatlant élők közötti jogügyletnél, öröklésnél, bírói ítéletnél vagy átadási végzésnél fogva bírja, és hogy az ingatlant, mint sajátját tartsa birtokában.2) Az idézett törvényszakaszok kedvezményei tehát nem érvényesíthetők azáltal és annak javára, aki nem képes kimutatni azt, hogy az ingatlan szerződés, bírósági vagy hatósági intézkedés útján ő reá átruháztatott, hogy azt örökölte, hogy az az ő javára megítéltetett, vagy hogy bíró végzéssel neki átadatott ; valamint azáltal és annak javára sem, aki az ingatlant mint kezelő, gyám, gondnok, bérlő, haszonbérlő vagy haszonélvező nem mint sajátját tartja birtokában, hanem azt másnak nevében illetőleg másnak jogán csupán bírlalja. Ez utóbbi esetben tényleges birtokosnak az tekintetik, akinek nevében vagy a kinek jogán az ingatlan birtokoltatik. »Békés« a birtok, ha az 1886 : XXIX. t.-c. 16. és 18. §§-aiban megállapított határidőn belül sem perrel, ,sem zárlattal, sem valakinek olyan cselekményével, amely tényleges birtoklása megszüntetésére alkalmas, meg nem támadtatott. Amikor a községbeli ingatlanok tagosítás vagy úrbéri rendezés következtében kicserélés tárgyát képezték, a tényleges birtoklásra és ennek törvényszerű hatályára nézve két esetet kell megkülönböztetni, aszerint, amint 1.. olyan ingatlanokról van szó, amelyek a tagosításkor vagy birtokrendezéskor telek könyvileg bejegyzett bizonyos ingatlanok fejében adattak ki (úrbéri kültelek, ennek hányada, zsellérség, összes földesúri illetmény) ; vagy 2. olyan ingatlanról, amely úgy adatott ki. hogy az annak a telekkönyv szerint megfelelő ingatlan meg nem 1) Ez a §. az eljárás célját írja körül s egyúttal meghatározza az eljárás terjedelmét is. A kiküldött a tulajdonjog telekkönyvi bejegyzése tekintetében nincs jogosítva intézkedést tenni vagy eljárást foganatosítani, ha az előtte megjelent fél azt az ingatlant, amelyre tulajdonjogának telekkönyvi bejegyzését kéri, tényleg nem birtokolja, mivel ilyen intézkedés az eljárás célján túlmenne és az eljárás keretét meghaladná, de visszaélve a törvénynek az illeték-kedvezményeket meghatározó rendelkezéseivel is. -) L. egyes eljárási szabályok módosításával szóló törvényjavaslat 34. §-át (747. lapon).