Sebess Dénes - Börcsök Andor (szerk.): Magyar telekkönyvi jog III-IX. rész (Budapest, 1912)

1893. évi 19.665. I. M. számú utasítás 124—125. §. 861 minta alatti mártonfalvai 14. számú telek jegyzőkönyvből a megfelelő telekkönyvi betét A), B) lapjai a XIII/6. minta szerint lesznek szerkesztendők ; a C) lap pedig, mivel átvezetendő tehertétel nincsen, üresen marad. (Lásd ugyanezekre nézve a VII/a., b. mintákat.) 124. §. A telekkönyvi betétek B) lapján a tulajdonosok rendszerint akként megjelölve vezetendők be, amint azok az illető telek j egy zőkönv vekben előfordulnak. (Telekk. rend. 52. §. a.)1) Ha a községben több egyén ugyanazzal a névvel bír s azokat ott általánosan bizonyos jelzővel (felső, alsó, kis, nagy stb.) külön­böztetik meg és ha kétségtelenül meg van állapítva, hogy az ugyanazon nevű személyek közül melyik a tulajdonosa az illető ingatlannak, a tulajdonos neve után zárj el között az említett jelző is, esetleg pedig a tulajdonos atyjának vagy nejének a neve (pl. »Kovács István fia«, »nős Szabó Erzsébettek) is írandó. (VII/c, VIII/6., IX/6., XIII/6., XIX/6. minták.) Az eddig szokásos »ifjabb« és »idősb« jelzőket, mint amelyek rövid idő múlva helytelenekké válhatnak, lehetőleg kerülni kell. Ha kétségtelenül meg van állapítva, hogy a tulajdonosnő férjnél van vagy özvegy nő, akkor családnevén felül a férj teljes neve szerint jelölendő meg (pl. Kovács Jánosné, született Molnár Klára, özvegy Nagy Istvánné szül. Biró Mária) ; kivéve, ha a házastársak mint tulajdonosok közvetlenül egymás után jegyez­tetnek be, amikor a házassági viszonyra való utalás elegendő (pl. 1. Kovács János és neje 2. szül. Molnár Klára. — XIII/&. minta).2) 125. §. A telek jegyzőkönyvek szerint községi birtokot képező ingatlanok tulajdonosául — ideértve a községi temetőket is — a község (pl. Monor község, Czinkota község) jegyzendők be még akkor is, ha "az illető birtok vagy annak valamely része a hely­színelést vagy a telekkönyvi átalakítást megelőzőleg foganato­sított úrbéri rendezés, tagosítás vagy elkülönítés alkalmával a volt úrbéresek részére adatott ki és a helyszíneléskor vagy a telek­könyv átalakításakor tévesen vétetett fel a község tulajdonául. Az utóneveket magyarul kell írni: 26141/910. I. M. 2) A megkülönböztető jelzőt a telekkönyvi betétekbe mindig be kell vezetni, különben azokból a betüsoros névmutatót helyesen összeállítani lehetetlen. Arra, hogy a községben van-e több ugyanazzal a névvel bíró egyén, hogy az egynevű egyének közül csupán egy vagy több-e a tkvi tulajdonos, hogy ez így marad-e vagy változik a tkvi betétek tényleges szerkesztéséig, a bizottság nem ügyelhet, de nincs is rá mód, hogy a betét­szerkesztő bizottság erészben a tényállást teljes biztonsággal megállapíthassa. A tapasztalat kimutatta, hogy sokkal kevesebb munkával és fáradsággal jár s amellett a célt is jobban biztosítja, a megkülönböztető jelzőt, minden egyes tkvi tulajdonosnál és bejegyzendő tényleges birtokosnál beírni, mint ugyanazoknál minden egyes esetben azt tenni kutatás és megállapítás tárgyává, hogy a községben van-e hasonnevű egyén, illetve hasonnevű tkvi tulajdonos vagy hasonnevű bejegyzendő tényleges birtokos.

Next

/
Oldalképek
Tartalom