Sebess Dénes - Börcsök Andor (szerk.): Magyar telekkönyvi jog III-IX. rész (Budapest, 1912)

832 Betétszerkesztési utasítás. 86. §. A II. N. 18. §. c) pontját köteles a bizottság alkalmazásba venni, ha az eljárás közben bármilyen telki — úgy házi, mint mezei — szolgalomnak, de főleg ha tényleg gyakorolt olyan szolgalomnak jön tudomására, amely nélkül az uralgó telek vagy épen nem vagy a tényleges birtokállapot, az épület vagy a művelési ág megváltoztatása nélkül nem használható avagy ha a szolgalmi jog nélkülözése a használatot tetemesen megnehezítené s ezáltal az uralgó telek értékét csökkentené. A netaláni megállapodásról felvett jegyzőkönyvben a szolgalom természete és terjedelme pontosan körülírandó. Megállapodás létrejötte esetében a szolgalom bejegyzésére nézve a 80. §. 1. és 2. bekezdéseinek rendelkezései irányadók. (Hl. §.) 87. §. A II. N. 20. §-a szerinti helyesbítés esetében felvett jegyzőkönyvben a határok és a térmérték szükségessé vált kiigazítása vagy a belsőségeknek a szabályozáshoz képest történt alakulása feltüntetendő és a kataszteri munkálat különösen a térkép és ennek telekkönyvi térképül szolgáló másolata a kataszteri mérnök által a jegyzőkönyv tartalmához képest kiigazítandó. Ha az érdekelt felek között egyértelmű megállapodás létre nem jött, jegyzőkönyv felvétele, valamint a kiigazítás mellőzendő (111. §.) és az ingatlanok a határok és a térmérték tekintetében a kataszteri munkálatnak megfelelően veendők fel. A kiigazítás ilyen esetben csak a törvény rendes útján eszközölhető ki. Vitás határkérdések tárgyalására és foglalások nyomozására a bizottság jogosítva nincsen.1) jegyzések többek között csak annak feltétele alatt engedtetnek meg, hogy a netalán köztekintetekből szükséges politikai engedély igazolása előterjesztetik és ezt a szabályt felfüggesztő vagy attól eltérőleg intézkedő intézkedés a betétszerkesztést tárgyazó jogszabályokban nem foglaltatik Ennélfogva kétségtelen, hogy valahányszor a betétszerkesztő bizottság az 1891 : XVI. t.-c. 18. §. b) pontjához és a betétszerkesztési utasítás 85 §-ához képest arra irányzott működést fejt ki, hogy a telekjegyzőkönyvekben közös tulajdonul bevezetett, de tényleg felosztott ingatlanok helyett az egyes tulajdonostársak betétjeiben a közös ingatlanokból nekik jutott külön területek legyenek bevezethetők, a telekkönyvi lejegyzéssel egyenlő hatályú emez eljárásánál a politikai hatóság engedélyének igazolását kell követelnie, am ennyiben ilyen engedély a birtokrészlet telekkönyvi eldarabolásához törvény vagy törvényerejű szabályrendelet értelmében szükséges ; és ha az engedély nem igazoltatik, a telekkönyvileg közös birtokrészlet eldarabolása s a betétekbe ekként leendő bejegyzése iránti kérelmet meg kell tagadnia. A mondottak arra az esetre is állanak, amikor valamely telekkönyvi birtokrészlet elkülönített részére a tulajdonjog a tényleges birtoklás alapján bejegyzendő, valamint arra az esetre is, amikor a felek az 1891 : XVI. t.-c. 12. §-ához képest a betétszerkesztési bizottság előtt telekkönyvi bekebelezésre alkalmasnak mutatkozó okiratot és egyszersmind ugyané szakasz harmadik bekezdése értelmében eldarabolási vázrajzot mutatnak fel (23.163/1894. I. M. sz. közlemény.) 1) V. ö. Felesleges megosztásokat tárgyazó 20.464/94. I. M. közleménnyel 1. a B. U. 49. §-ánál.