Sebess Dénes - Börcsök Andor (szerk.): Magyar telekkönyvi jog III-IX. rész (Budapest, 1912)

814 Beútszerkesztési utasítás. sített területnek megfelelő telekkönyvi jószágtestek különböző jogi természetűek (1869. évi 2579. számú szabályrend. 18. §. d.) Ellenben teljesítendő az elkülönítés a T. 7. §-ának tekin­tetéből, amikor a tagosításkor vagy a kataszteri munkálatban egyesített területnek két vagy több telekkönyvi jószágtest felel meg és ezek egyikére vagy többre, de nem valamennyire, avagy valamennyire,, de különböző olyan jogok vannak be­jegyezve, amelyek — mint a tulajdonjog, utóörökösödési jog, zálogjog — csak egész telekkönyvi jószágtestre vagy ennek hányadára jegyezhetők be (telekk. rend. 55. és 57. §.). 60. §. Amennyiben az 59. §. értelmében olyan birtokrészletek elkülönítése válik szükségessé, amelyek a kataszteri munkálat készítése alkalmával egyesíttettek, a telekkönyvi és a kataszteri térkép, valamint esetleg a telekkönyvi bejegyzésre vonatkozó íratok alapján szükség esetén a nyilvánkönyvileg érdekelt felek és a szomszédok vagy községi elöljárók meghallgatásával is és ha mindez kellő eredményre nem vezetne, ellenben a helyszíni szemlétől a fennforgó kérdések tisztázása várható, a helyszínének megtekintése által is megállapítandók a határok, amelyek az egyesített telekkönyvi birtokrészleteket a természetben egymástól elválasztják. A vázrajz készítése és az egyes birtokrészletek térmértékének kiszámítása a megállapított határokhoz képest töiténik. A térmérték megállapítása a kataszteri mérnököt illeti.1) Ha azonban a határok olyképpen meg nem állapíthatók és a természetben többé szintén fel nem ismerhetők, az említett adatok alapján meghatározandó, hogy az egész területből, az egyes telekkönyvi birtokrészletekre milyen térfogat esik és hogy az elkülönítés eszközlése végett az elválasztó vonal a vázrajzon mely irányban és hol vonassék meg. Ilyen esetben az elválasztó vonal annak jeléül, hogy nem a természetben létező határokhoz képest, hanem csak a térmérték és esetleg a volt határ irányának alapul vételével állapíttatott meg, a vázrajzon pontozva jelö­lendő meg.2) 61. §. A T. 9. §-ánál3) fogva az I. N. 32. és 33. §-ainak 4) szempontjából szükséges elkülönítés esetében az ártéri és az ármentes területeket külön feltüntető vázrajz, a vízrendezési társulat igazgatója által kijelölt szakközeg (4. §.) segédkezésével, az ártérfejlesztési munkálat alapján készíttetik. A természetben x) V. ö. árteret illetőleg 40735/900. I. M. 7. §. 2) Ha a kataszterben összemért ingatlan területe több vagy kevesebb, mint a megfelelő telekkönyvi részletek összterülete, az egyes telekkönyvi részletek területe arány szerint számítandó ki. Az arányfelállítás következő módon történik : a telekkönyvi részletek összeterülete úgy viszonylik az összemért kataszteri részlet területéhez, mint az egyes telekkönyvi részlet területe az ismeretlenhez. 3) Hatályon kívül helyezte 1900 : XV. t.-c. 1. §, 1. ezt a §-t. 4) Hatályon kívül helyezte 1900 : XV. t.-c. 7. §-a, 1. e t.-c. 8—11. §-ait.

Next

/
Oldalképek
Tartalom