Sebess Dénes - Börcsök Andor (szerk.): Magyar telekkönyvi jog III-IX. rész (Budapest, 1912)

A telekkönyvi betétszerkesztés. A telekkönyvi betéteket az 1855. évi december 15-én és az 1870. évi február 5-én kelt telekkönyvi íendeletek szerint vezetett telek jegyzökönyvekből (a volt katonai határőrvidék területén a~ Landtafelpatent, Fiúméban pedig az ott hatályban volt szabályok szerint vezetett telekkönyviekből is) szerkesztik. A betétszerkesztés célja nemcsak az. hogy lehetőleg kiegészítse, pótolja az eredeti helyszínelés okozta hiányokat, összhangba hozza a tényleges birtoklást a telekkönyvi jogállással, de főképen az, hogy a telekkönyv, továbbá az állandó kataszteri felmérés és földadónyilvántartás adatai között megteremtse az összhangot. Ennek a célnak felel meg a betétek külső alakja is. Míg ugyanis a B), C) lapok rovatai a telekkönyvi hasonló lapok rovataival teljesen egyeznek, az .4) lap eltérést mutat. Az A) lap, melybe az illető telekkönyvi jószágtestnek a telekjegyzőkönyvben kitüntetett jogi természete is bejegyzendő, hat rovatból áll : Az 1. rovat tartalmazza a részleteknek folyó (sor) számait 1-től kezdve. A 2. a részleteknek az új földadókönyvben foglalt helyrajzi számait. A 3. a részleteknek a földadókataszteri munkálatokban kitett művelési águk és helyi fekvésük szerint tüzetes megjelölését. Ugyanezen rovatba jegyzendők be a szőlő- és maradvány, vagy irtvanyföldváltsági, valamint az ezekhez hasonló egyéb terhei is. A 4. rovatba írandó a kataszteri felmérés alapján a térfogat ) az 5-be a kataszteri tiszta jövedelem összege ; és a 6-ba a megjegyzések. A betétszerkesztésről rendelkező törvények a kapcsolatosari kiadott rendeletek utján az alaki és anyagi telekkönyvi jog több hiányait is pótolták a fejlődöttebb közgazdasági élethez mérten: (1886 : XXIX. t.-c. 76. §). Az ilyképen elkészülendő betétek végleges alakulatok. Azokra a községekre nézve, melyeknek telek45*