Sebess Dénes - Börcsök Andor (szerk.): Magyar telekkönyvi jog I-II. rész (Budapest, 1912)

1853. ápr. 18-i rendelet 39. §. 25 vagy eredmény nélküli : a bizottmány további tárgyalásba ne bocsátkozzék. c) Ha a már beiktatott fekvő jószág tulajdona a lap vagy bejelentési jegyzőkönyv szerkesztése óta más személyre szállt : az új birtokos a bemutatott szerzési okiratok nyomán a másolatok odacsatolása mellett a lapba vagy jegyzőkönyvbe beiktatandó. d) Ha a lapban vagy jegyzőkönyvekben a földkönyvi adatok (27. §. e) hiányzanak, ezek kipótolandók. Ha valamely beiktatott fekvő jószág a földkönyvben elmellőztetett volna, vagy ha a lapjaira való hivatkozással betűrendben készített névsora szolgál a föld­birtokoksoknak és betáblázásoknak tüsténti feltalálására. A birtok változása ezen betűrendes lajstromba is utólagosan mindig beiktatandó. 34. §. Az említett fekvő javakra való betáblázásoknak a járási bíróság előtt: a törvény jelesen az 1840 : XXI. t.-c. rendelete szerint akkép kell történniök, hogy a hitelező köteles a betáblázás alkalmával világosan kije­lölni az adósnak azon ingatlan vagyonát, melyre a betáblázást intézni kívánja. Ha a hitelező a betáblázás erejét adósának minden ingatlan javaira ki akarja terjeszteni s ettől az adóslevélben eltiltva nincs : az adósnak fekvő javait egyenként s elkülönözve tartozik megnevezni. Azon fekvő javakra nézve, melyeket világosan ki nem jelölt: a betáblázás neki elsőbbséget nem ad. 35. §. A járási telekkönyvi hivatal a betáblázási folyamodványok fel­vételére egy iktató könyvet köteles vezetni. Az iktató a betáblázandó okiratok benyújtása alkalmával köteles tüstént az iktató-könyv folyó számát a benyújtás órájával együtt az okiratra feljegyezni és a folyamodónak megengedni, hogy a számsorzat helyes voltát az eredeti iktató-könyvben megtekinthesse. Az okiratok átvétele nemkülönben azoknak megszabott megjelenése csak az iktató hivatalos szobájában, csak az iktató által s csak a hivatalos órákban történhetik. 36. §. A járási bíró minden egyes betáblázási folyamodvány következté­ben végzés által köteles elhatározni, vájjon a betáblázás megengedendő-e s megengedés esetében a szükséges meghagyást a telekkönyvi hivatalnak kiadni és az adóst az ellene történt betáblázásról kézbesítendő végzés által értesíteni. 37. §. A betáblázások törvényes elsőbbsége a benyújtás és iktató­könyvbe jegyzés (35. §.) időpontja szerint határoztatik meg. Ha több hite­lezőnek különböző okiratokat az iktatókönyvbe leendő bejegyzés végett ugyanazon pillanatban nyújtanának be, mindezen betáblázások ugyanazon elsőbbséggel bírnak s ez mind a betáblázási folyamodványra keletkező végzésben, mind a betáblázási könyvben is világosan megjegyzendő. 38. §. A járási bíró köteles azon be nem táblázott követeléseket, melyek­nek alapján telekkönyvileg bejegyzett fekvő javak vétetnek bírói foglalás alá : azon időben, melyben az 1836 : XV. t.-c. 4. §-a értelmében a bírói foglalás alá került fekvő vagyonnak zár alá vétele történik, bejegyzés végett a telekkönyvi hivatallal tüstént közleni. Ezen bejegyzésnek elsőbbsége csak az erre vonatkozó okiratoknak a telekkönyvi hivatalhoz lett benyújtása időpontjától kezdődik és az előbb bejegyzett követeléseknek sérelmére nem lehet. 39. §. Az 1840. évi XXI. t.-c. 17. §-ának rendeletei az ingatlan javak­nak bírói végrehajtás útján történt eladásaira is kiterjednek. 40. §. A megtörtént betáblázások és kitáblázások felől az illető felek­nek hivatalos bizonyítványok adathatnak ; ezekbe azonban a betáblázási könyvben meglevő minden rovatok, a kérdéses fekvő birtokra vonatkozó teljes foglalatukkal beiktatandók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom