Sebess Dénes - Börcsök Andor (szerk.): Magyar telekkönyvi jog I-II. rész (Budapest, 1912)

-2-2 Telekkönyvi helyszínelés. ezeknek a nemesi földbirtok fölötti bizottmányi tárgyalásoknál legközelebbről azt kell ellenőrizniük, hogy valamely már beiktatott fekvő jószág még egyszer be ne iktattassék, és valamely még föl nem vett fekvő jószág el ne mellőztessék. 39. §. a) Ha azon eset fordulna elő, hogy valamely földesúr által az 1853-ki március 8-án kelt nyíltparancshoz képest tulajdonakép igénybe vett nemesi fekvő jószág valamely jobbágy vagy szolgálmányköteles földbirtokos (Grundhold) számára iktattatott be, s ha egyszersmind kitudatik, hogy a 8. §. Hasonló szabály áll az ilyes még be nem jegyzett fekvő javak tulajdoni jogának örökség útjáni átruházását illetőleg is. Az örökös az említett fel:vő jószág tulajdoni jogát ez esetben is csak a telekkönyvbe való bejegyzés által szerezheti meg. Az, kinek nevére az átruházásnak történnie kell: köteles az utolsó birtokosnak tulajdoni-, illetőleg zálogjoga és a megtörtént betáblázások iránt a 4. §-ban elősorolt adatokat előmutatni. 9. §. Ha valamely hitelező az 1. §-ban érintett, még telekkönyvileg be nem jegyzett fekvő javak valamelyikére kíván a törvény értelmében betáblázást tétetni, szintúgy köteles az adóssal egyesülve a 4. §-ban elősorolt adatokat a telekkönyvi hivatalnak bemutatni. Ha az adós az adatokat előmutatni vonakodnék : a hitelezőnek joga van az adatokat az adós költségén megszerezni. A járási bíró által megállapítandó ilyes költségeknek megtérítése sommás perúton történik. 10. §. Ami a törvény értelmében és a törvényes gyakorlathoz képest egy egész, fél. vagy negyed telket képez : a telekkönyvbe egy egész gyanánt beiktatandó, s csak egy lapot kap. Minden egyéb földbirtokok és épületek (úrbériségen kívüli birtokok), ha ugyanazon személy birtokát képezik is, elkülönözve s egyenként bejegyzendők. 11. §. Azon egymással határos földbirtokoknak, melyek egy egész telket nem képeznek : egy egésszé való egyesítése a tulajdonos akaratától függ. Azonban az ekkép egyesített egész mint ilyen csak azon esetben jegyeztethetik be a telekkönyvbe, ha a különböző részek birtoka ugyanazon jogcímen alapul. 12. §. Minden fekvő birtok sajátlagos nevével, terjedelmével, a sz»miszédhatároknak és birtokosok nevének továbbá azon címnek, melyen a jelenlegi birtokjog alapul, elősorolása mellett beiktatandó. 13. §. Azon helyeket illetőleg, melyeken az úrbéri rendezés megtörténi, az egyes telkeknek és egyéb fekvő javaknak terjedelme a helybeli telekkönyvekből a járási telekkönyvbe átírandó. Oly helyeken, hol úrbéri rendezés nem létezik : a terjedelem más módon kitudandó. 14. §. Ha valaki valamely fekvő jószágot nem tulajdoni, hanem zálogjoggal (titulo pignoris) bír: ezen körülmény, nemkülönben az elzálogosító neve is, a 4—9. §-ok eseteiben a feljegyzés alkalmával világosan kiteendő. 15. §. Ha a feljegyzés kérése alkalmával a 4—9. §-ok eseteiben a birtokjog kétségbe vonatik, a fekvő birtok mindig a valóságos tulajdonos nevére, azonban a birtok kétséges voltának és a kétséget támasztónak kijelölése mellett feljegyzendő. 16. §. Jelen rendelel foganatba léptének időpontjától kezdve a/, ingatlan javak iránt zálogos vagy ideiglenes adásvevési szerződésnek (emtio venditio temporanea, seu pignusj többé nem köttethetnek. Azon szerződések, melyek az említett időpont után ilyen zálogos vagy ideiglenes adásvevések iránt köttetnének : a telekkönyvbe be nem jegyeztetnek. 17. §. A már telekkönyvileg bejegyzetl fekvő javak tulajdonának minden adásvevési (Fassionen) s egyéb átruházásai a teljes tulajdoni jog megszerzése végett hasonlókép az illető járás telekkönyvébe bejegyzendők. 18. §. Az ingatlan javak tulajdonának minden szerződési átruházásai