Sebess Dénes - Börcsök Andor (szerk.): Magyar telekkönyvi jog I-II. rész (Budapest, 1912)

12 Telekkönyvi helyszínelés. könyvek még nem léteznek, a telekkönyvi jószágok alakításánál következő szolgál zsinórmértékül : a) Minden önálló ház azon földdel, amelyen áll s a mellette létező udvarral, kerttel, szántófölddel s egyéb térrel (belső telki birtokkal) együtt egy telekkönyvi jószágként veendő fel. kiadva lenni. Ha valaki oly követelést tábláztatna be, mely nem valamely határozott pénzmennyiségről szól, a betáblázás által semmi elsőbbséget nem nyerend. 10. §. Ha valamely kötelezvény betábláztatnék, mielőtt az abban kitett pénzt vagy pénzbeli értéket az adós hitelezőjétől általvette, a betáblázásból származó elsőbbség azon időtől számítandó, midőn a kötelezvény az abban kitett pénz vagy pénzbeli érték valóságos általadásával teljesítésbe ment. 11. §. A betáblázás végett bemutatott iromány az illető közgyűlési vagy tanácsi ülésben nyíltan felolvastatván, betáblázottnak végzés által kijelentessék, s ezen végzés az ülésnek jegyzőkönyvébe iktattassék s a megtörtént betáblázás a betáblázott irományra feljegyeztessék, sőt ha a fél kívánja, erről neki hiteles bizonyítvány is adassék. Ezenkívül a betáblázott irománynak másolata egy különös, e végre készített betáblázási jegyzőkönyvbe beírandó, s minden betáblázásokról egy névsor szerinti lajstrom vezetendő. 12. §. A betáblázási jegyzőkönyvet s lajstromot mindenki szabadon és díjfizetés nélkül megtekintheti és a levéltárnok köteles azokból bárkinek kívánatára minden különös végzés vagy elnöki meghagyás nélkül, illő díj mellett, hivatalos aláírása alatt kivonatot kiadni. 13. §. A megyei közgyűlések előtl jövendőben is történhetnek oly általános betáblázások, melyeknek az adósnak egyik vagy másik vagyona különösen ki nem jeleltetik, s ezeknek törvényes ereje az adósnak azon megye hatósága alatt lévő minden ingatlan javaira egyformán kiterjed. 14. De szabad királyi városokban ily általános betáblázásnak jövendőben helye nem leend, hanem a hitelező köteles ezentúl a betáblázás alkalmával mindenkor különösen kijelelni adósának azon vagyonát, melyre a betáblázást intézni akarja, s midőn a betáblázás erejét annak minden ingatlan javaira ki akarja terjeszteni, ha ettől az adóslevélben eltiltva nincsen, azokat mind egyenként s különösen megnevezve jelelje ki, mert amit meg nem nevezett, arra nézve a betáblázás neki elsőbbséget nem ád. 15. §. Ezeknek következésében minden szabad királyi városnak meg7 liagyatik : hogy a betáblázási könyvet a földkönyvvel (Grundbuch) kösse össze. Azon szabad királyi városoknak, melyekben rendes földkönyv még nem létez, két esztendei határidő engedtetik, mely alatt azt múlhatatlanul elkészíteni, rendbe hozni s a betáblázásokkal összekötni köteles. 16. §. Midőn a betáblázandó irományban az adós fél már maga határozottan kijelelte azon polgári ingatlan vagyonát, melyre adósságát betábláztatni engedi, akkor a betáblázást annak egyéb javaira kiterjeszteni nem lehet. 17. §. Aki valamely betáblázással terheli polgári vagyont megvesz, addig, míg az eladott vagyonra betáblázott követelések kifizetve, vagy a hitelezők megegyezésével biztosítva nincsenek, az eladónak kezéhez a vételbeli sommából semmit le nem fizessen, különben a hitelezőknek minden ebből eredhető káráért kezességgel tartozik. Ugyanazért köteles a városi tanács minden ilyen eladásról az illető hitelezőket azonnal tudósítani s őket hivatalosan felszólítani, hogy betáblázott követeléseiknek miképoni biztosítása iránt legfelebb egy hónap alatt kívánságukat kijelentsék. Ha a hitelezők meg nem nyugodnának abban, hogy követeléseik az eladónak még birtokában maradott egyéb vagyonaira írassanak által, hanem kielégítést kívánnának : a vevő, hacsak a hitelezőkkel másképen nem egyez, mind azt, arbil a vételbeli sommából szerződés szerinl egyszerre vagy időn-