Sebess Dénes - Börcsök Andor (szerk.): Magyar telekkönyvi jog I-II. rész (Budapest, 1912)
8 Telekkönyvi helyszínelés. nek egyedül, vagy több személyeknek ugyan, de természetileg osztatlan tulajdona. b) Ha az egy telekkönyvi jegyzőkönyvbe iktatandó tulajdonostársak arányai már meghatározvák, azaz ha azok a fekvő jószágot bizonyos hányadrészek (partes aliquotae, az egészre vonatkozólag kifejezett részletek) szerint, p. o. felében, egy vagy két harmadában stb. bírják ; mindegyik tulajdonostársnál az őt illető hányadrész kifejezendő. c) Épen úgy valamely már bejegyzett telekkönyv1! jószág birtokábani változásoknál a tulajdon az új szerző számára ugyanazon telekkön3rvi jegyzőkönyvbe (s ennek folytán a telekkönyv ugyanazon levelére) csupán az egészre vagy annak egy részére iktattathatik be. d) Ha pedig valamely telekkönyvi jószágnak természetileg kijelölt részei ruházandók át valamely más személyre : úgy mindenek előtt ezen részek kitörlése eszközlendő, azaz azoknak azon telekkönyvi jószágtóli elválasztása, melynek alkatrészét képezi, a telekkönyvi jegyzőkönyvben megjegyzendő Ennek folytán a kitörlött részekről az új tulajdonos számára külön jegyzőkönyv készítendő (új levél nyitandó); vagy azok, ha az új tulajdonos már telekkönyvi jószágot bír, azon esetekben, melyekben az összetétel megengedhető, ezen telekkönyvi jószághoz írandók, azaz az illető jegyzőkönyvbe beiktatandók. Hasonló módon kell a közösen bírt telekkönyvi jószág felosztása esetében is eljárni. 13. §. Épen úgy a zálogjog (jelzálog, betáblázás) is csupán az egész telekkönyvi jószágra, s közös jószágoknál mindegyik birtokostársnak már meghatározott vagj* még meg nem határozott hányadrészére (aránylagos részére) is, de valamely telekkönyvi jószágnak természetileg kijelölt részeire sohasem jegyeztethetik be vagy szereztethetik meg (60—67. §.). Ellenben a bérlési jog (haszonbérlés, kibérlés) nemcsak az egész telekkönyvi jószágra, hanem egyes alkatrészekre is ugyanazon telekkönyvi jegyzőkönyvbe iktattathatik be. C) A telekkönyvi jószágok tárgya s alakítása. 14. §. A telekkönyvi jószág csak fekvő javakból, azaz földből s az azon létező épületekből állhat (27. §. g.). Minden fekvő javak, az általános polgári törvénykönyv 287. §-ában 1) említett közjószág és álladalmi vagyon kivételével, a telekkönyvbe bejegyzendők. ') így szól: »Azon dolgok, melyeknek sajáttá tétele az álladalom minden tagjának meg van engedve, szabadon álló dolgoknak neveztetnek. Azok. melyek nékik csak használatra engedtetnek, úgyminl : országutak, folyamok ós folyók, tengeri kikötők és tengerpartok, köz- vag\ nyilvános javaknak neveztetnek. Ami az álladalmi szükségek fedezésére van remiéivé úgy-