Sebess Dénes - Börcsök Andor (szerk.): Magyar telekkönyvi jog I-II. rész (Budapest, 1912)

Bevezetés. XLIII kérvénybe is lehet foglalni, de ebben az esetben a külön okirat vagy a kérvény a bekebelezésre megkívántató kellékekkel legyen ellátva. A magánokirat külső kellékei a következőd : 1. keltezés ; 2. a felek aláírása vagy kézjegye (ha külországban kelt az okirat, megfelelően hitelesítve) ; 3. két kifogástalan férfi-tanú aláírása. Ha az okirat mindezekkel a kellékekkel ellátva nincsen, bekebelezés helyett előjegyzésnek lehet helye, ha az okirat a bekebelezés általános feltételeinek megfelel (telekkönjTvbe bejegyezhető jog bejegyzését kérik, a bejegyzendő jog határozottan meg van jelölve, érvényes jogügylet) és ha az okirat a perrendtaitás szabályai szerint bizonyítékul szolgálhat. Előjegyzésnek van helye lejárt, de el nem évült váltó alapján is. A telekkönyvi jogok megszűnésének bekebelezését vagy előjegyzését kitörlésnek nevezzük. A kitörlésnél általában a bekebelezés és előjegyzés szabályai szerint kell eljárni, de elegendő, ha a szabályszerűen kiállított okirat a jogosítottnak csak azt a nj'ilatkozatát taitalmazza, hogy ő a kitörlésbe beleegyezik. A tulajdonjog bejegyzésekor a tulajdonra vonatkozó előző bekebelezést kitörülni nem szabad. A jeljegyzések vagy joghatálynélküliek vagy bizonyos meghatározott joghatállyal bírók. (Tkv. rt. 104. §.). Az előbbieket azon személyek érdekében eszközlik (mintegy figyelmeztetésül), akik a telekkönyvezett ingatlanok vagy a telekkönyvbe bejegyzett jogok tekintetében jogügyletet akarnak kötni. Ilyen feljegyzések pl. kiskorúság, csőd, állattenyésztés fejlesztéséről szóló törvény tilalmai. Joghatállyal biró feljegyzések a zárlat, rangsorozat, perfeljegyzés stb. A joghatállyal biró feljegyzések közül ki kell emelni az egyetemleges zálogokkal kapcsolatos feljegyzéseket. Egyetemleges zálog keletkezik akkor, ha ugyanaz a követelés több telekkönyvi jószágtestre vagy jelzálogi követelésre kebelez te tik vagy jegyeztetik elő. Ha már most a terhelt jószágtestek (jelzálogos követelések) több telekjegyzőkönyvben (betétben) vannak bejegyezve, a több jószágtest (jelzálogos követelés) közül egyik főjelzálognak, a többi mellék jelzálognak; a vonatkozó telekjegyzőkönyv (betét) pedig főtelekjegyzőkönyvnek (főbetét) illetőleg melléktelekjegyzőkönyvnek (mellékbetét) tekintendő.