Sebess Dénes - Börcsök Andor (szerk.): Magyar telekkönyvi jog I-II. rész (Budapest, 1912)

XL Bevezetés. Gyakorlatilag különösen nagy jelentőséggel bírnak nálunk azok a dologi terhek, amelyek törvénynél fogva, tehát még a különben előírt telekkönyvi kitüntetés hiányában is terhelik az ingatlant, még pedig minden, bár korábban bejegyzett egyéb terhet megelőző rangsorral. Ilyenek az úrbéri és hasonló viszonyokból eredő váltságtartozások : 1. szőlődézsmaváltság, 2. maradványföldváltság, 3. irtványf öld váltság ; a majorsági zsellértelkek váltsága, a vízszabályozási járulékok és a vízszabályozási s talajjavítási kölcsönök törlesztési részletei, a fillokszera által elpusztított szőlők felújítására az 1896 : V. t.-c. alapján felvett kölcsönök törlesztési részletei. Törvényen alapuló telki teher : a dologi kegyuraság, amely t. i. valamely földbirtok tulajdonjogával jár, valamint esetleg a párbér. A magánrendelkezésen alapuló dologi (telki) terhek sorából külön megemlítendök a kikötmények, vagyis azok a szolgáltatások, amelyeket az ingatlanát még életében gyermekének átadó szülő szokott magának kikötni (lakás, tartás, ruházat stb.). Ezeken az ingatlanon fennálló dologi jogokon kívül telekkönyvi bejegyzés tárgyai az ingatlant terhelő dologi jogokon szerzett jogok, ú. m. : a jelzálogos követelésnek átszállása vagy átruházása (engedményezése), a jelzálogjog az ingatlan haszonélvezetén, az ingatlant terhelő dologi terhén vagy a jelzálogjoggal biztosított követelésen, valamint a haszonélvezet a jelzálogjoggal biztosított követelésen. Végül vannak egyes kötelmi vagyis oly jogok, amelyeknek hatálya elvileg csak a jogviszonyban álló meghatározott felekre szorítkozik, amelyeknek bejegyzését a telekkönyvi jogszabályok szintén megengedik, és amelyeknek hatálya elvileg csak az egymással jogviszonyban álló meghatározott személyekre terjed ki, de amelyeknél a bejegyzésnek épen az a következménye, hogy annak folytán és alapján a bejegyzett jognak harmadik személyek ellenében is érvényt lehet szerezni. Ezek a jogok : az elővásárlási jog (pl. A. ingatlanának elidegenítésénél úgy szerződik 5-vel, hogy ha ez utóbbi az ingatlanát másnak akarná eladni, A. az ingatlant a másik által kínált áron magához válthatja, ha a jog nincs a telekkönyvben bejegyezve A. csak 5-vel szemben érvényesíthet a szerződés alapján jogot.