Sebess Dénes - Börcsök Andor (szerk.): Magyar telekkönyvi jog I-II. rész (Budapest, 1912)

XXXVIII Bevezetés. vonatkozó dologi jogok tekintetében van helye ; más jog bejegyzésének pedig csak annyiban, amennyiben ezt jogszabály kifejezetten megengedi. Ehhez képest bejegyzés tárgyát képezik a dologi jogok ; és pedig : 1. A tulajdonjog, vagyis az a jog, amelynél fogva jogosult valaki a törvény és mások jogainak korlátai között az ingatlannal, mint sajátjával, kizárólag és szabadon rendelkezni. A tulajdonjog többeket is illethet ugyanazon ingatlanon (közös tulajdon). Elv, hogy ugyanaz az ingatlan csak eszmei hányadok szerint képezheti többek közös tulajdonát, tehát nem természeti részek szerint, úgy hogy egyiké a telek és a ház földszintje, a másiké az első emelet s így tovább. Fiúméban azonban az emeletek szerinti közös tulajdon meg van engedve. Előfordul ilyen lakórészek szerint megosztott tulajdon még a soproni és kőszegi (sőt állítólag még néhány erdélyi) telekkönyvben is. Közös tulajdonnál mindig ki kell tenni a társtulajdonosok hányadának nagyságát. Ha az arány nincs kitüntetve, ezt olybá kell venni, mintha az arányrészek egyenlőknek volnának feltüntetve. Ha szabályellenesen az arány kifejezetten határozatlannak van jelezve, az arányt bíróilag kell megállapíttatni. Ha mást nem bizonyítanak ilyenkor, a hányadok egjTenlőknek tekintendők, kivéve, ha valamely elhalt egyénnek házastársa és leszármazói vannak határozatlan arányban közös tulaj donosokul bejegyezve, mely esetben az ingatlannak egyik fele a házastárs tulajdonának, másik fele pedig fejenkénti, illetőleg törzsönkénti osztályrészekben a tulajdonosokúi bejegyzett leszármazók tulajdonának tekintetik. Telekkönyvi jogunk az osztrák polgári törvénykönyv nyomán ismeri emellett az ú. n. osztott tulajdont, amikor valamely dologra vonatkozólag a tulajdonos mellett mást a dolog teljes vagy részleges haszonélvezetére vonatkozó átruházható jog illet meg. A tulajdonos jogát főtulajdonnák, a másik személynek jogát haszonvevő tulajdonnak nevezik. Az újabb felfogás az osztott tulajdonként való meghatározás elejtésével, az ú. n. haszonvevő tulajdonosnak jogát, nem tulajdonnak, hanem olyan jogként fogja fel, amely a dolgot terheli és fennállása alatl a tulajdonos jogát annyiban korlátozza, amennyiben ez tulajdonjogát nem gyakorolhatja ama jog sérelmére. Az újabb bírói gya-