Sebess Dénes - Börcsök Andor (szerk.): Magyar telekkönyvi jog I-II. rész (Budapest, 1912)

1855. dec. 15-i rendelet 37—39. §. Ezen tárgyalásnak kell történnie azon esetben is, ha á fenn kijelölt tulajdoni igény csak akkor terjesztetik elő, midőn a követelésnek jelzálogi átkebelezése a telek jegyzőkönyvbe beje­zett birtokos ellen már kieszközöltetett. Mindenek előtt az egyesség kísérlendő meg. Ha ezen kísérlet nem sikerül, a vitakérdések iránt szóbeli peres eljárás indítandó. Ha az erre nézve kitűzött tárgyalásra egyik fél sem jelenik meg, a hitelezőnek meghagyandó, hogy a betáblázott követe­lésnek bejelentett jelzálogi átkebelezését a tárgyalásra meg nem jelent ellenfél ellen a jog rendes útján érvényesítse, mire neki még pedig vagy a szóbeli keresetnek jegyzőkönyvbe adása vagy pedig az írásbeli kereset benyújtása végett kellő határidő szabandó azon hozzáadással, hogy ezen határidő sikertelen eltelte után a bejelentés vissza fog vettetni s annak feljegyzése a telekjegyzőkönyvből tüstént hivatalból ki fog törültetni. Erről az ellenfél értesítendő. 37. §. A betáblázott követelések bejelentései s azok feletti tárgyalások, egyességek és bírói határozatok jogi hatállyal bírnak nemcsak az azok által érdeklett felek, hanem azon szemé­lyek irányában is, kik az azon bejelentések által érintett telek­könyvi jószágtestek tulajdonát csak később a 35. és 36. §-okban kijelölt eljárás megindítása után, a jelen rendelet második részé­ben foglalt határozatok szerint szerezték meg. Nekiek azonban szabadságukban áll, a még folyamatban levő tárgyalásban azon stádiumban, a melyben az létezik, részt venniök. E végre nekik, ha kívánják, szükséges felvilágosítás adandó s az irományok megtekintése megengedendő. 38. §. Ha a telekkönyvi hatóság székhelyétől távolabb fekvő községekbeli földbirtokosok ellen betáblázott követelések számosabb bejelentései fordulnak elő, idő- s költségkímélés végett az e részbeni tárgyalások magában a községben szakadatlan sorrendben történhetnek. 39. §. Azon kölcsönökre nézve, mehyek az álladalom vagy valamely közpénzalap vagy hitelintézet által valamely község­nek s illetőleg az azon községbeli házbirtokosok és gazdaság­tulajdonosoknak betáblázás mellett adattak, minden egyes adós ellen külön bejelentést benyújtani nem szükséges ; sőt a kölcsönadó képviselőjének szabadságában áll minden adósok és követelések jegyzékét a betáblázott követelésekre hivatkozva a telekkönyvi hatóság elé terjeszteni, mi iránt az adósok, a képviselő meghívása és az általa felmutatandó adóslevelek előterjesztése mellett meghallgatandók s ennek eredménye után a további eljárás a fennebbi szabályok szerint teljesítendő. Hasonló módon járhatnak el mind az országfejedelmi-, gyámsági és gondnoksági hatóságok mind pedig az árvabizott­mányok és a bejelentésre kirendelt képviselők is (11. §.) a kis-

Next

/
Oldalképek
Tartalom