Sebess Dénes - Börcsök Andor (szerk.): Magyar telekkönyvi jog I-II. rész (Budapest, 1912)

ISőő. dec. 15-i rendelet 3. .§. 289 vagy zálogvisszaváltási jogokat vagy más jogcímből tulajdoni igényeket már érvényesítettek vagy kiket az említett nyíltparancs rendeleteihez képest a zálogvisszaváltási jog érvényesítésére még hosszabb határidő illet, felszólitandók, miszerint ezen igényeiket a fönnebbi pontban kijelölt jogkövetkezmény elkerülése mellett a kiszabott hirdetményi határidő alatt (5. §.) jelentsék be s az első esetben a még folyama ban levő jogügyet annak a telek jegyzőkönyvbei följegyzése végett vagy a nekiek már jogérvényesen odaítélt jogot az abbai bejegyzés végett ; a második esetben pedig az őket még ülető zálogvisszaváltási jogot a telek jegyzőkönyvekbei följegyzés végett okiratokkal tanúsítva igazolják.1) 3. A volt nemesi javak mindazon birtokosai, kik bebizonyíthatják, hogy ezen javakkal az 1848. évig a törvényhatóság gyakorlása az 1855 július 27-én kelt igazságügyminiszteri rendelet (birod. törv. lap 116. sz.) határozatainak2) megfelelő módon volt *) V ö. a hirdetményes határidő elmulta utáni birtokigazítások tárgyában 1856 nov. 20-án kelt és a pesti új tkvekre nézve az 1440/70. I. M. E. rendelettel. 2) Az 1855. június 27-én kelt rendelet vonatkozó §-ai : »Kétségek támadván az iránt, hogy az 1853 február 16-án kelt polgári törvénvhatósági szabálv (bir. törv. lap 30. sz. Orsz. korm. 1. 1853., VI. dar., 50. sz., 172. 1.) 14.", 48., 71., 76. és 82. §-aiban, s az 1853 július 3. kelt polgári törvényhatósági szabály' (birod. törv. lap 129. sz.) 14., 48., 72., 76. és 78. §-aiban előforduló ezen kifejezés : »nemesi javak, melyeknek birtokával 1848. évig a törvényhatóság gyakorlása volt egybekapcsolva*, mikép értendő, az igazságügyi minisztérium ezen kétségek megszüntetése végett kijelentendőnek találja, hogy erre nézve a következő közelebbi határozatok szolgálandnak zsinórmértékül : 1. §. Az említett kifejezés alatt további intézkedésig minden következő nemű ingatlan javak értendők : 1. minden nemesi jószág, melynek birtokosa által 1848. évig a polgári törvényhatóság úriszékek tartása által gyakoroltatott ; 2. minden nemesi jószág, melynek birtokosai a polgári törvényhatóságot 1848. évig nem gyakorlották ugyan, de azt elébb tették s azzal csak annak következtében hagytak föl, mivel a polgári törvényhatóság gyakorlása helyettök a szolgabíró vagy a helység-tanács által történt ; 3. minden nemesi jószág, melyre nézve a polgári törvényhatóság gyakorlása csak az alattvalók részéről 1848. év előtt történt megváltás áítal szűnt meg s melynek törvényhatósága ez okból később valamely községlanács által gyakoroltatott ; végre 4. minden nemesi puszta. 2. §. A kérdésben forgó megjelölés az 1. §-ban elősoroltakon kívüli más javakra nem alkalmazandó. Ide különösen számítandók : a) azon majorsági birtokok, melyek csak erd-őből állottak, megszállás és úriszék nélkül, s a fentebb elősorolt neműek közé tartozó nemesi jószág alkatrészét nem képezték ; b) a városokban létező nemesi udvartelkek ; c) oly nemesi közbirtokosságoknál, melyek egy osztatlan egészet képeznek, azon közbirtokosok, kik be nem bizonyíthatják, hogy ők az úriszék tartásában személyesen vagy a költségekhezi járulás által részt vettek, személyi ügyekben a járási bíróság (járási hivatal, szolgabírói hivatal, szolgabíróság) törvényhatósága alá tartoznak. Az ilyes közbirtokosoknak Sebess : Telekkönyv. 19