A felső bíróságok gyakorlata. Az útmutató második kötete. A Döntvénytár XXVII-XL. kötetének tartalommutatója (Budapest, 1895)

III. C2JIM. Kereskedelmi czégek. A keresk. törv. 20. §-ához. (XXVIII. 80.) A czégtulajdonosnak saját személyében vállalt felelőssége a czégre nézve kötelezettséget nem róhat. (XXX. 98.) A kit mint valamely czég tulajdonosát támadnak meg keresettel, az meg nem jelenése esetén beismeri azt, hogy azon czégnek tulajdonosa, minélfogva azon tény akkor is valónak tartandó, ha az ítélet ezt tüzetesen ki nem fejezte. — A czégtulajdonos levén a végrehajtást szenvedett, a czég nem indithat igénykeresetet a lefoglalt ingókra. (XXX. 126.) Czégbitorlás miatti kereset nem az iparhatóság, hanem a keresk. bíróság elé tartozik. — Czégbitorlás esete akkor forog fen, ha valaki valamely már bejegyzett czéget jogos tulajdonosának beleegyezése nélkül használ akként, hogy az általa használt czé^ a korábban már létező czéggel teljesen egyező vagy ?.z utóbbitól csak csekély, a különbséget elrejtő s félrevezetésre alkalmas mérvben tér el, vagyis szüséges a czégbitorlás megállapítására az, hogy a jogosulatlan használat a czég tartalmának egészére is vonatkozzék, nem pedig csak egyes szavaira, vagy a jelzők hasonlóságára. A toldatnak egyező volta tehát a czégbitorlást meg nem állapítja, mivel a czég toldata nem a czég s nem lényege a czégnek. — Czégbitorlási kereset tárgyát nem képezheti annak elbírálása, hogy valamely czég toldata bejegyzésre alkalmas s általában megengedhető volt-e vagy sem. (XXXIII. 25.) Azon irni nem tudó kereskedő, a ki a czégét bejegyezteti, nem kötelezhető czégvezető kirendelésére, hanem kitüntetendő a czéglapon az a körülmény, hogy a czégbirtokos czégét, mint írástudatlan, nem jegyzi. (XXXIII. 37.) A közkereseti társaság a czég bejegyzésére való tekintet nélkül bir perlési joggal. — Valamely jognak per utján való érvényesítése nem tekinthető oly jognak, melyet a keresk. törv. a kereskedők részére megállapít. — A perlési jogosultság oly előnynek, mely a keresk. törv. 16. §. második bekezdése alá nem lenne vonható, nem tekinthető már azért sem, mert a k. t. ott, hol valamely előnynyel csupán a bejegyzett kereskedőt kívánja felruházni, azt határozottan fejezi ki, ugy, mint ez például a 31. §-ban történik. (XXXIV. 58.) Valamely bejegyzett czég czégjegyzékben olyanul bevezetett tulajdonosának jóhiszemű hitelezőivel szemben annak bizonyítása, miszerint valósággal nem a czégbejegyzési iratok alapján ilyenül a czégjegyzékbe bevezetett személy, hanem más a tulajdonosa, egyáltalában meg nem engedhető s a jóhiszemű hitelezők irányában a czég tutajdonosának feltétlenül az tartandó, ki mint olyan, a czégjegyzékbe bejegyezve találtatik. (XXXVII. 12.) A társas czégnek akkép való jegyzése, hogy az aláírandó teljes czégszöveg-