A felső bíróságok gyakorlata. Az útmutató második kötete. A Döntvénytár XXVII-XL. kötetének tartalommutatója (Budapest, 1895)

6r A végrehajtás alkalmává] a követelő fél képviselőjének és a kiküldött végrehajtónak jelenlétében tett ama nyilatkozat, «hogy kár volt felperesnek végrehajtást vezetni, már utasítottam képviselőmet, hogy felperes követelésének kifizetéséről gondoskodjék*, — a követelés jogosságának elismerését nem foglalja magában. (XXXI. 60.) Ha a vevő az áruszámla megkapása után azt irja az eladónak: «ne tessék elküldeni az árut, mert eladom az üzletemet*, ez valószínűvé teszi ugyan, hogy a vevő azon árut megrendelte, de bizonyítékul arra nézve nem szolgálhat, minélfogva ha vevő a perben a megrendelés tényét tagadja, az eladó azt bizonyítani tartozik. (XXXV. 17.) A bíróságon kivüli beismerésnek kelléke, hogy az egy már korábban megtörtént tényre vonatkozzék. (XXXVIII. 3.) Az ügyvédnek a végrehajtás foganatosítása alkalmával tett nyilatkozata perbeli beismerés minőségével nem bir és mint nem az ügyféltől magától származó perenkivüli nyilatkozat, a prts. 160. §-hoz képest az ügyfél ellen bizonyítékot nem képez. (XXXVIII. 44.) III. FEJESET. Okiratok. A közjegyzői okirat teljes bizonyítékot képez ugyan az iránt, hogy az okirat a felek akaratkijelentését foglalja magában, azt azonban, hogy a felek által valódiak gyanánt előadott, de nem a közjegyző előtt végbement tények valók, a közjegyzői okirat harmadik személyekkel szemben nem bizo' nyitja. (XXVII. 94.) Jogügyletek, melyek egyrészt a közkereseti társaság, másrészt az egyik beltag hitvestársa között köttetnek, alakszerűségek tekintetében és a bizonyítás szempontjából azon szigorúbb elbánás alá esnek, melyet az 1874. évi XXXV tcz. 54. §-a a házastársak közötti ügyletekre nézve előír. A társaság csődtömegével szemben tehát az adott érték magánokirattal nem bizonyítható. (XXVIII. 10.) Valamely okmány tartalma nem kifogásolható azért, mert csak másolatban mutattatott be, azon esetben, ha az aláíró fél aláírását nem tagadta és az eredetinek felmutatása iránt kérelmet elő nem terjesztett. (XXXI. 9.) Az okiratot aláiró félnek szabadságában áll igazolni, hogy az idegen kézzel irt vagy azzal egy tekintet alá eső nyomtatott tartalma valótlan és hogy a szerződés voltaképen mily feltételek alatt jött létre. (XXXI. 64.) A perjogra nézve egyedül a hazai törvények alkalmazhatók akkor is, ha a per külföldön keletkezett okirat alapján folyik. — A közokirattal szemben is jogában áll a szerződő félnek a benne foglalt oly ténynek valótlanságát bizonyítani, mely tény nem az okmány kiállítása alkalmával történt meg, hanem az csakis a szerződő felek nyilatkozata alapján vétetett fel az okmányba. (XXXIII. I.)