A felső bíróságok gyakorlata. Az útmutató második kötete. A Döntvénytár XXVII-XL. kötetének tartalommutatója (Budapest, 1895)

52 szerű megállapodás vagy nem, mindig a gyámhatóság határoz, s a gyámhatóság e határozatával meg nem elégedő fél annak kimondását, hogy a kiskorú gyermeket magánál tartani ő van jogositva, a bíróság előtt szerződés teljesítése czimén sem követelheti. (54. számú teljes-ülési döntvény.) (XXXI. 81.) Midőn valamely területnek Magyarországhoz való tartozása vitás és ez iránt egy másik állam kormányával tárgyalások vannak folyamatban : ezen tárgyalások befejezéséig a magyar bíróság hatásköre a vitás területre meg nem állapitható. (XXXII. 24.) Iparos és segéde közt a szolgálat megkezdése előtt felmerült per az iparhatóság elé nem tartozik. (XXXII. 103.) A telekkönyvi hatóság előtt indított kiigazítási perek tárgyát rendszerint egyedül a telekkönyvi bejegyzésnek a helyszinelési szabályok szempontjából való helyessége képezvén, az ily perekben hozott ítéletek által a tulajdonjog kérdése véglegesen szabályozottnak és eldöntöttnek rendszerint nem tekinthető és az ily perben hozott ítélet nem zárja el azt, hogy a magát jogaiban sértettnek érző fél a tulajdonjog érvényesítése czéljából a rendes bíróság előtt keresetet indithasson, még pedig annál kevésbbé, mert a tulajdonjog feletti bíráskodás nem a telekkönyvi hatóság, hanem a rendes birtokbiróság hatáskörébe tartozik. (XXXII. 168.) Midőn a jelzálogadós tartozásának összegét fizetés gyanánt birói kézhez teszi le: a letét elfogadására nem a telekkönyvi hatóság, de a követelés behajtása iránti perben illetékes bíróság van hivatva. (XXXIII. 34.) Ha valamely tárgy visszaadása, illetve értékének megfizetése iránti keresetben a tárgynak használatáért már lejárt dij is érvényesíttetik : ezen használati dij nem járulék, hanem önálló követelés, mely a hatáskör megállapításánál számításba veendő. (XXXIII. 46.) Cselédbér iránt indított viszonkereset elbírálható a bíróság által és nem utasítható a közigazgatási útra az esetben, ha a pernek egyéb részeivel szoros összefüggésben van és egyébként is már a közigazgatási hatóság által is perutra utasíttatott. (XXXIII. 82.) Papi állással összekötött javadalmak kiszolgáltatása iránti igények birói útra csak azon esetben vihetők, ha előbb az egyházi hatóságoknál kiséreltetett meg az ügy rendezése. (XXXIII. 89.) Az 1879. évi XXXI. tcz. 40. §-a értelmében a felesketett erdőőrök szolgálatukban közbiztonsági közegeknek tekintendők. Ennélfogva azok szolgálati minősége nem cselédi, hanem közbiztonsági szolgálat jellegével bir, — reájuk az 1876 : XIII. tcz. nek rendelkezései nem alkalmazhatók, — és a. szolgálati viszonyukból eredő követelések iránti eljárás a bíróságok hatásköréhez tartozik. (XXXV. 6 ) A cs. és kir. főudvarnagyi hivatalnak a királyi család tagjaira kiterjedő birói hatóságát sem az 1868: LIV. tcz., sem az ennek hatálybaléptét szabályozó rendelet meg nem szüntette. (XXXV. 7.)