A felső bíróságok gyakorlata. Az útmutató második kötete. A Döntvénytár XXVII-XL. kötetének tartalommutatója (Budapest, 1895)

»9 Engedmény. Ha a háztulajdonos a lakbért engedményezi, ezen engedmény a lakbér iránti tulajdonjogot meg nem állapítja, hanem csak arra ad jogot, hogy az engedményes azt az engedményező helyett mindaddig felvehesse, a mig az engedményező azt maga is felvehetné. Mihelyt tehát a lakbér biróilag letiltatott, megszűnt az engedményes joga a lakbérösszeg felvehetésére. (XXIX. 63.) Az engedményező az átruházott követelés behajthatóságáért felelős az esetre, ha ennek ellenkezője ki nem köttetett. (XXXVI. 43.) Mindaddig, mig az engedményről az értesítés meg nem történt, az eredeti szerződő felek viszonya áll fen és az engedményezőnek nyilatkozatai irányadók (XL. 28.) Kölcsön és haszonkölcsön. Azon körülmény, hogy az ingatlan tulajdonosa valamely követelésnek az ingatlanára történt bekeblezése ellen jogorvoslattal nem élt, magában véve a kölcsön valóságára nézve részbizonyitékul sem fogadható el. — Érvénytelen jogügylet folyománya. (XXVII. 105.) Oly törvényes szabály nem létezik, melynél fogva a jelzálogos követeléssel terhelt ingatlan tulajdonosát a követelés behajtásának eltűrésére csak a személyes adós ellen indított per befejezése után lehetne megperelni, sőt ellenkezőleg a jelzálog tulajdonosa a jelzálog erejéig terjedő egyetemleges felelősségéből folyólag a személyes adóssal nemcsak együttesen, hanem ennek mellőzésével is megperelhető. (XXX. 30.) A jelzálogul szolgáló ingatlan tulajdonosa mint nem személyes adós csak annak tűrésére kötelezhető, hogy a jelzálogilag biztosított követelés öszszege erejéig a jelzálogul szolgáló ingatlanokból a jelzálogos hitelező kielégítést nyerjen, de a személyes adósnak a bekebelezett követelés utáni oly járulékos tartozásaiért, melyekre nézve a hitelező a jelzálogra zálogjogot nem nyert, a jelzálogból kielégítést adni nem köteles. Ez okból a jelzálogi adós által fizetett összeget a hitelező nem fordíthatja oly járulékok törlesztésére, a melyek jelzálogilag biztosítva nincsenek. (XXXV. 19.) Vagyonközösség fönforgása esetében a nő a férje által kölcsönadott összeg visszafizetését a férj halála után a kölcsönügyletből kifolyólag saját nevében követelheti, nem pedig örökösödés jogczimén. (XXXV. 20.) A kívánatra visszafizetendő kölcsönökről kiállított kötelezvényeken alapuló tőketartozások visszafizetésének határideje a hitelezőnek az adós előtt az iránt kifejezett kivánatával egyidejűleg lejártnak tekintendő. — Pénzköl2*