A felső bíróságok gyakorlata. Az útmutató második kötete. A Döntvénytár XXVII-XL. kötetének tartalommutatója (Budapest, 1895)

7 tése mindaddig nem követelhető, a mig valamely malom, a melyhez azon ut vezet, meg nem szűnik, a szolgalom megszüntetése nem követelhető azon okból, mert a malom rosz karban van s működése szünetel. (XXXIV. 32.) «Háboritatlan ut» kieszközlése olyan határozatlan fogalom, mely marasztaló Ítéletnek tárgya annál kevésbé lehet, mert az közelebbi meghatározás nélkül telekkönyvi bejegyzés által jogérvényessé vált uti szolgalom fogalmát magában nem foglalja. (XXXIV. 5 3.) V. Úrbéri és rokon jogviszonyok. A közbirtokosság elnökének személyes kötelezettsége. (XXVIII. 40.) Azokban a községekben, a melyekben úrbéri italmérés gyakoroltatott, az azért megállapított kártalanítási összegre a tulajdonjog a volt úrbéreseket illeti. — A megállapított kártalanítás összege azonban kötményezett kötvényekben a jelenlegi politikai községnek adandó ki. (XXVIII. .78.) A tanitó által élvezett úrbéri telekhez a közlegelőből járó illetmény csak a közlegelőn való legeltetésre jogosítja fel a tanítót, de a közlegelőről levágott fa ára jövedelméül nem tekinthető. (XXIX. 8.) Az 1871 : LIII. tcz. 56. §-a az úrbéri telekhez tartozó erdő és legelőilletőségek elidegenítését nem tiltja, hanem az iránt rendelkezik, hogy a telekkönyvben külön ki nem tüntetett illetőségek a belsőség tartozékaiul tekintendők. — Azon körülmény, hogy az eladott vagy elcserélt erdőilletőségek a telekönyvben, külön kitüntetve nincsenek, a kérdéses szerződések érvénytelenítésére vagy felbontására indokul nem szolgál. (XXIX. 15.) Úrbéri italmérésért megállapított kártalanítási összegre a tulajdonjog az úrbéreseket illeti. Minthogy azonban az úrbéri italmérés nem az egyes jobbágyoknak engedélyezett egyéni jog, hanem a jobbágyközségre átruházott javadalom volt és a jobbágyközség czéljaira és közszükségleteire rendelt vagyont képezett és e vagyon eredeti jellegét a községi szervezet átalakulásával sem vesztette el, hanem az eredeti rendeltetése czéljára fordítandó, ez pedig csak a politikai község által eszközölhető, a melybe a jobbágyközség beleolvadt, ennélfogva az úrbéri italmérésért járó kártalanítási öszszegről kötményezett kötvények állitandók ki, és azok a jelenlegi politikai községeknek adandók át. (XXIX. 18.) A nemesi javak birtokosait közösen illető erdőilletőség mindaddig, a mig fel nem osztatik s külön telekkönyvi birtoktestté nem alakul, mint a közbirtokosokat nem egyénileg, hanem nemesi birtokuk arányában megillető közös vagyon csakis a nemesi birtok tartozékát képező vagyonnak tekinthető, tehát külön eladás tárgyát csak akkor képezheti, ha az eladásba mindazok beleegyeznek, kik az állagra, vagyis a nemesi birtokra zálog- vagy egyéb jogokat szereztek. (XXIX. 24.) A községi biró ellen a volt úrbéresek nevében indított per. (XXXII. 36.)