A felső bíróságok gyakorlata. Az útmutató második kötete. A Döntvénytár XXVII-XL. kötetének tartalommutatója (Budapest, 1895)

196 tott jogviszonynak s különben is a törvény szerint őtet illető örökösödés illetékre nézve a hagyatéknak eladása és az erről felvett bármely magán­okirat, semmiféle befolyást nem gyakorolván, s nem is gyakorolhatván: ezen czimen a felek ellenében oknathamisitás egyáltalán nem foroghat fen. XXVIII. 60.) Magánokirathamisitás. — Btk. 401. és 402. §§• (XXIX. 49.) Magánokirathamisitás. (XXX. 100.) A ki hamisitott váltó alapján pénzt vesz fel, és igy azt, a ki a pénzt köl­csön adta, megkárosítja, az okirathamisitással eszmei halmazatban csalást követ el. (XXXII. 79.) A büntetendő magánokirathamisitás lényeges feltételét képezi, hogy azon személy, vagy annak jogutódai ellen ezek kötelezettségére vagy irányuk­ban másoknak mentességére vonatkozólag használtassék a hamis, illető­leg a hamisitott okirat, a ki, vagy a kik a hamisítás által jogviszonyban, vagy a valóditól különböző, esetleg különböző irányú jogviszonyban levők­nek, illetőleg abban lenni megszűntéknek tüntettetnek elő. Ellenben az esetben, ha a hamis vagy hamisitott magánokirat nem az az által jog­viszonyban levőnek előtüntetett személy ellen használtatik, hanem csupán mint eszköz más személy ellen és más büntetendő cselekmény elköveté­sére : okirathamisitásról nem lehet szó. hanem a cselekmény ezen eset­ben más büntetendő cselekménynek képezheti tényálladékát. — A ki takarékpénztári könyvecskét nagyobb összegre hamisit és ezzel magának kölcsönt eszközöl ki. csalást követ el. — Indítvány hiánya folytán felmen­tés. (XXXII. 92.) Okirathamisitás. (XXXIII. 51.) Hamis adásvételi szerződés készítése azon esetben is megállapítja a Btk. 401. §-ába ütköző magánokirathamisitást, ha a hamis szerződés csak az illetékkiszabási hivatalhoz nyújtatott be. — Hamis okirat készítése, ha a fenálló jog érvényesítésére használtatik fel és igy anyagi jogsérelmet nem okoz, nem büntettetik. (XXXIII. 93.) Hamis kötelezvény készítése és tkvi bekeblezésnek ez által való kieszközlése mint közokitathamisitás és magánokirathamisitás eszmei halmazata. — Hamis váltónak ujabb hamis váltó általi prolongatiója az anyagi halmazat fenforgását meg nem állapítja. (XXXVI. 98.) A magánokirathamisitás cselekménye be van fejezve akkor, a mikor a hamis okirat a Btk. 401. §-ában meghatározott czélból tényleg használtatik. E használat alatt valakinek tényleges kijátszása, illetve jogainak tényleges megsértése nem kívántatik, és a cselekmény a használat által be van fejezve akkor is, ha a használat által czélzott jogsértés el nem éretik. Ha a jogtalan károkozás, illetve haszonszerzés czélja eléretett, akkor az okirat­hamisitással együtt a csalás tényálladéka is eszmei halmazatban fenforog. — Hivatalból üldözendő bűncselekménynél, ha a panaszos a kártérítést kívánja, nem képez enyhítő körülményt az, ha ő nem kívánja e mellett a tettes megbüntetését is. (XXXVII. 45.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom