A felső bíróságok gyakorlata. Az útmutató második kötete. A Döntvénytár XXVII-XL. kötetének tartalommutatója (Budapest, 1895)

i83 lekvése, eltűrése vagy elhagyása valósággal bekövetkezzék; e szerint a bevégzett zsarolás tényálladékához nem szükséges az, hogy a tettes erőszak vagy fenyegetés által az elérni óhajtott, tehát czélul kitűzött vagyoni hasznot valóban elérte légyen, hanem elegendő már az is, ha a tettes már magát a kényszerítő erőszakot, illetőleg fenyegetést, vagyoni haszonszerzés czéljából tettleg használta. (XXXII. 70.) A Btk. 350. §-ában meghatározott zsarolásnak legsajátabb ismérvét azon czélzat képezvén, hogy a tettes magának vagy másnak jogtalanul vagyoni hasznot szerezzen : a külcselekmény teljességéhez nem szükséges a czélba vett vagyoni haszonnak tényleges' bekövetkezése, hanem az idézett §-ban meghatározott zsarolás bevégeztetik már az ezen §-ban megjelölt egyik vagy másik cselekedetnek az emiitett czélzattal való foganatosítása által, tekintet nélkül arra, hogy a zsaroló a czélba vett vagyoni hasznot elérte-e vagy sem. (XXXIII. 41.) A Btk. 350. §-ában meghatározott zsarolás vétségének tényálladékához nem szükséges, hogy az erőszakot vagy fenyegetést használó valakit az erőszakkal, vagy fenyegetéssel valaminek cselekvésére, eltűrésére, vagy abban hagyására tényleg kényszeritette légyen, hanem a törvény rendelkezése szerint elégséges, a ki valakit .... kényszerit, habár az illető tettes a czélzott eredményt nem is érte el. (XXXIV. 33.) A zsarolás, bármelyik esetében nem a «vis absoluta» szerinti teljes lenyügözés, az ellentállásra tehetetlen állapotba való erőszakolás értelmében veendő — a mi a rablásnak ezen elemet illető elengedhetetlen criterionja — hanem mint a physikai erőnek a megtámadott személy ellen, habár ennek testet érintő és sértő alkalmazása (a nyakon fogás, a mellének megragadása, a kéznek megszorítása) azon czélból. hogy a megtámadottat a megtámadónak tetsző akaratelhatározásra és vagyoni haszon teljesítésére kényszerítse. — Zsarolás, hatósági hivatalos rendelet ürügye alatt elkövetve. (XXXIV. 71.) A zsarolási önsegély kérdéséhez. — A Btk. 350-ik §-ának azon kitétele: •jogtalanul* — mutatja, hogy nem a czélba vett haszonnak kell jogtalannak lennie, de elegendő, ha a vagyoni haszon jogtalan módon eröszakoltatott ki. (XXXV. 28.) Önbiráskodási zsarolás. — Az önbiráskodási elem mennyiben veendő figyelembe? (XXXV. 60.) A lopás és zsarolás közötti határvonal kérdéséhez. — A zsaroláshoz nem kívántatik, hogy a dolog ridegen dolog* legyen. (XXXVI. 25.) A levélben foglalt bármely szavak által nem képzelhető valaki fenyegetettnek, s nem érezheti magát a levélben használt tételek, állitások és kijelentések által fenyegetettnek mindaddig, mig azon levél tartalma az ő tudomására nem jut, tehát mindaddig, mig ő azon levél birtokába jutva, annak fenyegető tartalmát el nem olvassa. — A levélbeli fenyegetés tehát azon helyen elkövetettnek tekintendő, a hol a czimzett a fenyegetésnek tudomására jutott. (XXXVI. 46.)