A felső bíróságok gyakorlata. Az útmutató második kötete. A Döntvénytár XXVII-XL. kötetének tartalommutatója (Budapest, 1895)
el, nem foszthatja meg a háboritottat attól a jogtól, hogy kérelmének orvoslását a polgár: biróság előtt indítandó kereset tárgyává tegye. (XXXVII. 15.) Kerítésnek az előbbi állapotba visszahelyezése iránt indított sommás perben nem bírálható el az a kérdés, hogy a kerítés kinek a tulajdonát képezi. (XXXVII. 67.) Sommás visszahelyezési perben nem képezheti a vitának és eldöntésnek tárgyát az, hogy a peres ingatlan tulajdonjoga kit illet. (XL. 12.) A tulajdonos házának falán szomszédja engedélye nélkül is nyithat ablakot és ennélfogva ily ténye nem képez birtokháboritást. (XL. 61.) Sommás visszahelyezési perben a jogkérdés elbírálás tárgyát nem képezi hanem egyedül a használat és birtoklás irányadó: ehhez képest felperes azon oknál fogva, mert a papi illetményéhez tartozó ingatlanok birtokában önhatalmúlag megháborittatott, sommás visszahelyezési keresetét a jogczimre és jogszerűségre való tekintet nélkül egyedül az utolsó békés birtoklás alapján megindíthatta s azon körülmény, hogy alperes mint ugyanazon egyházmegyei hatóság által kinevezett lelkész ugyanazt az ingatlant saját papi illetményének vitatja, nem gátolja felperest abban, hogy rövid sommás visszahelyezés utján ugyanazt az ingatlant ne követelhesse. (XL. 69.) Elbirtoklás. Az ideiglenes törv. szabályok 21. §-a az osztr. polgári törvénykönyvnek azon rendeleteit tartotta fen, melyek a telekkönyvi rendelettel kapcsolatban állván, a telekkönyvek tárgyát képező valamely dolog szerzése vagy elidegenítése módjait meghatározzák. E szerint az osztr. polgári törvénykönyvnek az elévülésre és elbirtoklásra vonatkozó rendeleteiből csak azok tekinthetők fentartottaknak, melyek nyilvánkönyvi jogokra vonatkoznak, illetve ily jogoknak elbirtoklás utján való szerzését s ennek alapján való bejegyzését, vagy elévülés folytán elenyészését s ez alapon való törlését szabályozzák, egyéb tekintetben ellenben az elévülés és elbirtoklás kérdése s ezek feltétéi a hazai törvények szerint birálandók el, a miből következik, hogy oly esetben, a midőn valaki a telekkönyvi tulajdonossal szemben nyilvánkönyvön kívül állítólag elbirtokolt szolgalmat kiván érvényesíteni, azon kérdés elbírálásánál: van-e elbirtoklásnak helye s annak feltételei megvannak-e, a hazai törvények rendelkezései irányadók. — Hazai jog szerint a kincstárral szemben az elbirtoklás száz éves birtoklás, illetve joggyakorlat kívántatik. — A tulajdonos oly építkezést, mely az ingatlana légürébe nyúlik, tűrni nem köteles. (XXVII. 108.) Az elbirtoklás félbeszakittatik, ha az elbirtokló türi, hogy az ingatlan az elbirtoklási idő alatt telekkönyvileg másnak nevére írassék, másnak hagyatékába leltároztassék és hagyatékbiróságilag másnak átadassék (XXXI. 68.)
