A felső bíróságok gyakorlata. Az útmutató második kötete. A Döntvénytár XXVII-XL. kötetének tartalommutatója (Budapest, 1895)
177 A Btk. 350. §-ában meghatározott magánlaksértés büntette hivatalból üldözendő marad akkor is. ha a 92. és 20. S§-ok alkalmazásával ez nem bűntettnek, hanem vétségnek minősittetik. a mennyiben egyrészről a 3 30-ik §-ban meghatározott cselekmény a 332. §-ban körülirt vétséggé, melynek tényálladéka más elemek által van megalkotva, át nem vá'.tozhatik: de másrészről a törvény azon intézkedése, mely szerint a magánlak megsértésének vétsége magánvádra üldözendő, a 332. §-ban lévén kifejezve, ezen tétel csak ezen $-ra bir kihatással. (A magánlaksértés abban ál'ott. hogy a vádlott az őt elhagyott neje által elvitt holmi visszahozatala végett a nő kamrájába behatolt.. (XXXVI1L 34.) XXVI. FEJESET. A lopás. 5 3 3- SA váltó a létrejöttét megelőző ügylettől független, teljesen önálló kötelezettséget s a közforgalom tágyát képező értéket állapitván meg: erre vonatkozólag nem áll. hogy csupán az elvállalt kötelezettség bizonyítéka lenne; mert a váltónak ezen imént kiemelt tulajdonságából folyik, hogy az forgalmi értéket képező ingó dolog s a büntetendő lopás megállapításának alkalmas objektumául szolgál. Az. hogy a vádlott a lopott váltót megsemmisíteni iparkodott, nem változtatja át cselekményét idegen dolog megrongálásának vétségére. (XXVIII 70.) Ha a férj a neje tulajdonát képező és más által lefoglalt dolgot elidegeníti, lopást követhet el. Fenforoghat ezen bűncselekmény azon esetben is, ha előbb a férj ezen lefoglalt ingókra igénypert inditott. de később e pert elejtette. — Lopás vétsége esetében a politikai jogok felfüggesztésének mellőzése azon okból, mivel a vád a 359-ik §-ra volt fektetve. (XXIX. 21.) Azon tényleges helyzet, a mely a szolgát más tulajdonát képezett ingó dolog felett való hatásra képesiti. még nem állapítja meg a szolga részére azon dolog birlaiatát. a mennyiben a birlalat nem csupán a dologra való physikai behatás lehetőségétől, hanem a behatás mindenkori ismétlésére irányzott akarattól is feltételezve lévén, ezen értelemben a gazda még nem vesztette el a dolog birlaiatát. (XXIX. 42.) Az ősztönszerüség minőségének megállapitása és méltatása a beszámítás (imputatio) keretébe nem tartozhatik. — Lopás. (XXX. 27.) Lopás vagy orgazdaság? — Ha a segéd tudja, hogy az illető tárgy zárt helyen van. ő is a minősített lopásban mondandó bűnsegédnek. — Azinditványi határidő kérdéséhez. (XXX. 112.) A Btk. 333. §-ában meghatározott lopás tényálladékához feltétlenül szükséges, hogy a tettes a tulajdonos, illetőleg a birtokos beleegy ezése nélkül vegye el az ingó dolgot; midőn tehát a birtokos megakadályozhatta Felsöbirós. gyak. II. (Tárgym. V.) 12