A felső bíróságok gyakorlata. Az útmutató második kötete. A Döntvénytár XXVII-XL. kötetének tartalommutatója (Budapest, 1895)

149 zölte, nem állapítja meg a Btk. 402. §. és 400. §-ának a Btk. 95. §. szerinti eszmei halmazatát, hanem csakis a Btk. 400. §. második bekezdésében meghatározott közokirathamisitás - bűntettét. De midőn a kieszközölt telekkönyvi törléssel tényleg félrevezette a vevőt, ki neki a vételárt kifizette, ennek következtében a vádlott a károsítással az okirathamisitás határain tulment. S minthogy vádlott a vevőt a törvényes formák szerint tényleg kieszközölt telekkönyvi törléssel félrevezette akként, hogy ez kénytelen volt elhinni, miszerint a hatóságilag elrendelt törlés a hitelezőtől nyert valódi törlés alapján eszközöltetett ki, a 379. §-ának többi ismérvei is megvalósulásra jutottak. Vádlott cselekménye tehát a Btk. 400. és 379. §-ában meghatározott büntetendő cselekményeknek képezi a Btk. 95. §. szerinti eszmei halmazatát. (XXVII. 89.) Halmazat esetében a halmazati §-ra hivatkozás kötelezettsége. (XXXII. 48.) Erőszakos nemi közösülés és súlyos testi sértés eszmei halmazatban — tiz éves leányon elkövetve. (XXXII. 49.) A ki hamisított váltó alapján pénzt vesz fel, és igy azt, a ki a pénzt kölcsön adta, megkárosítja, az okirathamisitással eszmei halmazatban csalást is követ el. (XXXII. 79.) A ki ingatlanra vonatkozó csereszerződés megkötése után és felhasználva azt, hogy az ingatlan uj tulajdonosa az ingatlant a saját nevére be nem kebleztette, azt zálogjoggal megterheli, a Btk. 379. és 400. §-aiban minősített bűncselekmények halmazatában bűnös. Ugyanebben bűnös az is, a ki a körülményeket ismerve, a zálogjog engedését a maga javára elfogadja, még akkor is, ha a zálogjoggal biztosított követelés valódi. (XXXIV. 17.) Ingatlan kétszeri eladása mint csalás és közokirathamisitás halmazata. (XXXIV 25.) A ki hamisított váltó alapján pénzt vesz kölcsön és ez által a kölcsönadónak kárt okoz, az okirathamisitás és csalás eszmei halmazatában bűnös (XXXIV. 47 J Mindenütt, a hol a Btk. valamely büntetendő cselekmény tényálladékának ismérvéül az «erőszakot» állítja fel, a nélkül, hogy ezt «dolog» vagy * tár gy» elleni erőszakra kiterjesztené — a hol tehát az erőszak csupán személyekre vonatkozik — már ezen szónak fogalmában rejlik, hogy az rendszerint az erőszakolt személy csekélyebb vagy súlyosabb testi sérelmezésével foganatosittatik; s ennélfogva azon esetben, ha az alkalmazott erőszakkal könnyű testi sértés is okoztatott, ezen sértés büntetése már bennfoglaltatik azon bűntett büntetésében, a melynek egyik elemét az erőszak képezi. Ily esetben tehát sem anyagi, sem eszmei halmazat nem forog fen. (XXXIV. 59.) Eszmei halmazat. (XXXIV. 91.) Csalás és közokirathamisitás bűncselekményeinek halmazatát képezi az ingatlan másodszori eladása akkor is, ha azt az első eladó örökösei viszik véghez. (XXXV. 36.)