A felső bíróságok gyakorlata. Az útmutató második kötete. A Döntvénytár XXVII-XL. kötetének tartalommutatója (Budapest, 1895)

121 CSŐDTÖRVÉNY. I. RÉSZ. Anyagi intézkedések. I. A csődnyitás joghatálya általában. A csődtörvény n. §-ához. — Azon kérdés, hogy a per tárgya csődbejelentés alá esik-e vagy nem, illetőségi összeütközés tárgyát rendszerint nem képezheti, mert a bejelentést megtenni és a már eljáró bíróságtól áttételt kérni az egyes hitelező tartozván, ha a perben eljárt bíróság a pert felfüggeszti is, a pert a csődbírósághoz áttenni a csődtörvény io. §-a értelmében csak akkor tartozik, ha a követelés a csődtömeg részéről a felszámoláskor el nem ismertetvén, a per a csődbiróságnál lenne folytatandó, ily esetben pedig a felfüggesztő határozat ellen a fél, a fel nem függesztő határozat esetében pedig a tömeggondnok élhet felfolyamodással. (XXVIII. 67.) A csődtörvény 3. és 8. §-ai nem érintik a közadósnak perben állási képességét az ő személyes perbeidézésével indított azokban a perekben, melyeknek tárgyát nem képezik a csőgtömeghez tartozó javak vagy jogok, önként értetődvén, hogy ily perekben hozott itélet a csődhitelezőkkel szemben a csődtömeghez tartozó vagyon tekintetében joghatályossá nem válik. (XXXIII. 60.) A csődtörvény 13. §-a értelmében a csődnyitás hatályának kezdete előtt szerzett zálogjognak a tömeghez tartozó dolgokra vagy jogokra leendő érvényesítését a csődnyitás nem gátolván, a végrehajtásilag lefoglalt ingókat a végrehajtási zálogjogot nyert hitelező az 1881 :LX. tcz. szabályai szerint a csődnyitás hatályának kezdete után is követelésének kielégítése czéljából elárvereztetni jogosítva van. (XXXVII. 40.) A csődtörvény 5. §-ának rendelkezéséhez képest azon személyek tartása iránti igények, kik irányában a közadós törvénynél vagy törvényes gyakorlatnál fogva tartásra köteles, tehát a törvénytelen gyermek tartása iránti igény is, a közadósnak egyedül ama vagyonából nyerhetnek kielégítést, melyet a csőd tartama alatt saját tevékenysége által szerez. Az ily igények tehát bejelentés alá eső igényeknek nem tekinthetők, sem pedig a csődbíróság elé nem tartoznak. (XXXIX. 74.) A csődtörvény rendelkezései a közadós perbenállási képességét az ő személyes perbeidézésével indított azokban a perekben, a melyeknek tárgyát