A felső bíróságok gyakorlata. Az útmutató második kötete. A Döntvénytár XXVII-XL. kötetének tartalommutatója (Budapest, 1895)

107 A bejegyzést eszközlő bíróságnak az a tévedése, hogy valamely biztosító társaságot a bejegyzés alapjául szolgáló okmányok tartalma ellenére mint részvénytársaságot jegyezte be, a biztosítottal kötött biztosító szerződés érvényességére befolyással nem birhat, mert a biztosított a czégjegyzék kiegészitö részét képező nyilvános adatokból a társulat jellegéről meggyőződést szeiezhetett magának. — Az alapító okmány jelentősége külföldi biztosító társulatoknál. (XXXVI. 7.) Ha a biztosítási kötvény nem felel meg az ajánlatnak, a kötvény elfogadását és a díj megfizetését meg lehet tagadni. (XXXVIII. 94.) A biztosítási jogügylet az alapon, hogy a biztosított a kötvényt a biztosítás hatályba léptének ideje előtt a biztositónak visszaküldte, felbontottnak nem tekinthető; ennélfogva a biztosított ez alapon nem menthető fel a már lejárt biztosítási dij fizetése alól. (XXXIX. 21.) Ha a biztosítási kötvény nyugtázza az egész évi dij felvételét, de a biztosított csak a dij egy részét fizeti ki készpénzben, a hátralékra pedig váltókat ad, ugy ezen váltókat beváltani köteles, mert a váltóknak fizetéskép történt nyugtázása folytán a biztosított a váltókkal is fizetést teljesített, a melynek ellenértéke a biztosító által elvállalt és viselt koczkázatban rejlik. (XL. 44.) MÁSODIK FEJEZET. Kárbi^tositás. Közös vagyonnál mindegyik társnak érdekében állván az egésznek fentartásáról gondoskodni, a közös tulajdont képező inga ant bármelyik tulajdonostárs teljes joghatálylyal biztosithatja annak bejelentése nélkül is, hogy a biztosítás tárgyára nézve társai vannak. (XXVIII. 55.) Ha a biztosítási ajánlat tárgyát képezett épület azon időn belül ég el, mely alatt a keresk. törv. 468. §-ának 3. kikezdése értelmében a biztosító társaságnak a szerződés meg- vagy nem kötése iránt nyilatkoznia kell, azon épület, mint nem létező, többé nem képezheti tárgyát tűzkár elleni biztosítási szerződésnek s igy az, hogy a biztosító társaság az ajánlatot az érintett idő alatt vissza nem utasította, a biztosítás tárgyának időközben elenyészte folytán, nem alkalmas azon biztosítási szerződésnek megalkotására. (XXIX. 66.) Ha a biztosított jégkárát a termés beszedésének megkezdése előtt bírói becslés utján meg nem állapíttatta, azzal csak kárának bebizonyítását nehezítette meg, de nem esett el a biztositó által eszközölt becslés irányában való ellenbizonyítás jogától. (K. t. 481. §.) (XXXII. 9.) Tűzkár esetén a biztosítási összeg a leégett tárgy tulajdonosát illeti akkor is, ha a biztosítási dijakat nem ő fizette. Az, a ki más tulajdonát biztosítja, csak a dijak megtérítését követelheti a tulajdonostól, de a kártérítési összeget meg nem tarthatja. (XXXIV. 28.)