A felső bíróságok gyakorlata. Az útmutató második kötete. A Döntvénytár XXVII-XL. kötetének tartalommutatója (Budapest, 1895)
99 nem ily rejtett hiba, mert sütési próba esetén azonnal észlelhető. Oly esetben, ha liszt nagyobb mennyiségben abból a czélból vásároltatik, hogy kisebb mennyiségre felosztva, a közvetlen felhasználásra tovább eladassék, a rendes kereskedői gondossághoz tartozik az, hogy a vevő a sütési próbának teljesítésével maga szerezzen meggyőződést a liszt jó minőségéről s igy oly hiány miatt, mely a sütési próba után mindjárt felismerhető, a kifogásolást és rendelkezésre bocsátást eladójával szemben nem halaszthatja el arra a későbbi időre, a mikor a lisztnek tovább eladása után már a saját vevőitől értesül a sütésnek eredményéről. (XXXIV. 42.) Ha az eladó a kötlevél nyújtotta joga daczára az egész vételárnak hónapokkal előbb való lefizetését nem követelte, abból még nem folyik, hogy lemondott azon jogáról, hogy a vételár előre fizetendő, mert ha az egyik szerződő fél a másiknak a szerződés teljesítésének folyamán némi kedvezményt nyújt, abból még nem következik, hogy jogát feladta. (XXXIV. 75.) Midőn a kötlevélben világosan ki van téve, hogy a vételár kifizetése csak a hivatalos hajólevél és gyári szállítólevél felmutatása, illetve a szálitott mennyiségek ily módon történt igazolása és ennek alapján eszközölt elszámolás után követelhető: az eladó a hajólevél és a szállítólevél felmutatása előtt akkor sem követelheti a vételárt és nem indíthat az iránt keresetet, ha a vevő a vételár egy részét előzőleg meg is fizette. (XXXIV. 81.) A megrendelt áru nem bocsátható rendelkezésre azon okból, mert azzal együtt attól elválasztható akár egynemű, akár másnemű áru is küldetett. — Ha az eladó a vevő által át nem vett áruról rendelkezik, ugy a vételtől elállottnak tekintendő. — A kikötöttnél magasabb vételár felszámítása csak a többletfizetés megtagadására, de nem az áru rendelkezésre bocsátására szolgálhat indokul. (XXXIV. 83.) Ellenkező világos kikötés hiányában a dolog természetéhez képest a vevő az adás-vétel tárgyát képező áru rendeltetése helyén is, még ha az nem is tekinthető teljesítési helynek, eszközölhet a késedelmes eladó rovására fedezeti vásárlást. — Midőn valamely áru lényegesen változó árhullámzásoknak nincs kitéve, az eladó nem kifogásolhatja a fedezeti vételt azon alapon, hogy az az utólagosan engedélyezett szállítási határidő eltelte után néhány nappal eszközöltetett. Az utólagosan engedélyezett szállítási határidő eltelte előtt eszközölt fedezeti vétel azonban nem tekinthető az eladó rovására történtnek. — Fedezetképen csak olyan áru vásárolható, a minő a , vétel tárgyát képezte. (XXXIV. 95.) Ha valamely áru, mint az egészségre ártalmas és élvezhetetlen, elkoboztatott s erről a vevő az eladót értesiti, az áru mint kifogásolt az eladó rendelkezésére bocsátottnak tekintendő s a vevő jogosítva van az ügylettől akkor is elállani, ha az elkobzás jóval az átvétel után történt s ő előzően az árut nem kifogásolta. — A biróság nem bocsátkozhatik annak felül7*
