A felső bíróságok gyakorlata. Az útmutató második kötete. A Döntvénytár XXVII-XL. kötetének tartalommutatója (Budapest, 1895)
97 eme ténykedése folytán a vevőre nem hárul a kt. 347. §-ában rótt az a kötelezettség, hogy az áru megőrzéséről gondoskodjék, miért is a vevő az abban esett kárért felelőssé nem tehető. (XXX. 77.) Az azonnali szállításnak szerződésileg történt megállapítását az ezt állító köteles bizonyítani. — Az azonnali teljesítésnek közelebbi záros határidő kitűzése, vagy fix határnap megjelölése nélkül való kikötése fixügylet megállapítására magában véve elégtelen. (XXX. 78.) Árkülönbözet a nélkül, hogy a késedelmes eladó által át nem adott áru helyett másnak tényleges beszerzése igazoltatnék, csakis oly áruknál követelhető, melyek piaczi vagy tőzsdei árral bírnak. — Piaczi árnak azon átlagos ár tekintendő, mely valamely helyen és időben jelentékeny kínálat és kereslet befolyása alatt képződik. (XXX. 87.) Áru szállításánál ellenkező kikötés hiányában a zsákokat a vevő tartozik szolgáltatni. Ha az eladó a saját zsákjaiban szállít, ezzel a vevőnek oly szolgáltatást teljesít, a melyért külön kikötés nélkül is dijazást igényelhet, és ezen dij a dolog természete szerint a szokásszerü zsákkölcsöndijra rug. (XXX. 115.) Habár a vételügylet megkötésekor meg lőn határozva, hogy az áru «promt» szállítandó, az még sem tekinthető fixügyletnek, fixügylet ugyanis csak ott forog fen, a hol a kijelölt határnap vagy határidő az ügyletnek lényeges feltételét képezi, annyira, hogy csak a kikötött határnapon vagy határidőben történhetik a teljesítés, mert különben a teljesités szerződésellenes. — A vevő a késedelmes eladótól a k. t. 353. §-a értelmében a szerződés teljesítését követelheti, a nélkül, hogy egyúttal a késedelemből eredő kárát is kimutatni s annak megtérítését is igényelni tartoznék. — A ker. törv. a vevőt arra, hogy az eladó által nem szállított árut az eladó veszélyére és költségére beszerezhesse, fel nem jogosítván, a vevő az esetre, ha az eladó az őt a szállításra kötelező ítéletnek eleget nem tesz, csak arra nyerhet jogot, hogy az ítéletnek az 1881 : LX. törvényczikk 214. és következő szakaszaiban megállapított módon végrehajtását szorgalmazza (XXXI. 28.) A törvény a rendelkezésre bocsátást sem alakszerűséghez nem köti, sem arra nézve, hogy annak miként kell kifejeztetnie, rendelkezést nem tartalmaz. Azon kérdés tehát, hogy a rendelkezésre bocsátásnak miként kell történnie, csakis a dolog természete alapján dönthető el. Az, hogy az áru elfogadásra alkalmatlannak, vagyis hibásnak és szerződésellenesnek jeleztetik, elegendő módon kifejezi a vevő akaratát, hogy az árut elfogadni nem akarja. (XXXI. 29.) A vételszerződésben foglalt ezen kitétel: «a szállítás successive történik*, nem a szerződés teljesítésének idejét, hanem módozatát állapítja meg. Ily kikötés esetében tehát a keresk. törv. 327. §-a értelmében, a mennyiben az ügylet természete, vagy a kereskedelmi szokás mást nem kiván, a teljesités idejét bármelyik fél egyoldalulag megállapíthatja és nem köteles annak megállapítását a kereskedelmi törvény 331. §-a értelmében a Felsőbirós. gy&k. II. (Tárgym. V.) 7
