A felső bíróságok gyakorlata. Az útmutató második kötete. A Döntvénytár XXVII-XL. kötetének tartalommutatója (Budapest, 1895)

<X8 XI. C2IM. Szövetkezetek. A keresk. törv. 230. §-a csak azon külföldi szövetkezetekről intézkedik, melyek nem foglalkoznak biztositási ügyletekkel. (XXVIII. 34.) A szövetkezetbe való belépés körülményei. (XXIX. 17.) HazájiiK törvényei szerint megalakult és tényleg működő külföldi kölcsönös biztosító társaságok (szövetkezetek) Magyarországon fiók-intézetet vagy ügynökséget állithatnak fel és czégüket bejegyeztethetik, ha a kereskedelmi törvény által e végre megállapított feltételeknek eleget tettek. (XXX. 4-) Ha a szövetkezeti alapszabályok azon intézkedést tartalmazzák, hogy az üzletrészek utáni befizetések elmulasztásának következménye a tagnak kizáratása, és nem intézkednek ly értelemben, hogy ezen befizetésre a tag per utján is szorítható, ugy a szövetkezetnek nincs joga a hátralékos dijakat perrel követelni. (XXX. 129.) Szükséges-e, hogy a tagul ajánlkozót a szövetkezet a felvételről értesítse?— Alapszabályok értelmezése a tagsági dij fizetése tekintetében. (XXXI. 9.) A szövetkezet a keresk. törv. 248. §-a alapján csak oly jogellenes cselekmények folytán oszlatható fel, melyeket a szövetkezet maga a közgyűlésen elhatározott vagy utólag jóváhagyott vagy egyébként magáévá tett, nem pedig egyedül a szövetkezeti igazgatóságnak ténykedése alapján. (XXXII. 97.) A keresk. törv. 237. §-ának azon intézkedése, hogy a korlátolt felelősséggel alakult szóvetkezet tagjai vagy ezek örökösei kiválás esetében üzletrészüket csak a keresk. törv. 254. §-ában meghatározott egy évi elévülési idő lejártával követelhetik, kényszerítő és az alapszabályok intézkedései által meg nem változtatható. (XXXII. 100.) Nincs kizárva az, hogy a szövetkezetből való kilépés egy közös megbízott utján csoportosan jelentessék be. — A szövetkezeti tag által a valamely jogcselekmény eszközlése idejében volt igazgatósági tagoknak kínált esküt a szövetkezet nem fogadhatja el a jelenlegi igazgatók személyében. (XXXIV. 98.) A szövetkezeti üzletrészek maguk és az ezeken alapuló tagsági jogok végrehajtás tárgyát nem képezhetik, hanem csak a végrehajtást szenvedő szövetkezeti tagnak osztaléka, vagy a szövetkezet feloszlása esetén jutandó illetménye, oly jogosultsággal, hogy a foglaltató hitelező kellő felmondás után az adós szövetkezeti rag kiválását az üzleti év végére követelheti. Ennéltogva üzletrészeknek elárverezése törvényellenes és a szövetkezet irányában hatálytalan, hanem a vevő megszerzi a keresk. törv. 239. §-ában meghatározott jogokat, a melyek szerint követelheti az adósnak kellő felmondás utáni kiválását és a szövetkezeti viszonyból ereden ellenkövetelések figyelembe vételével felszámolás utján megállapítandó illetményének