A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár ötvennégy kötetének revisiójával. (Budapest, 1891)

Polg. törvk. rendtartás. 166 -167. §§. 85 zonyitásnak helye nincsen. (Dt. u. f. I. 110.) 10. Ha tagositási mérnöki térrajz a tagosítás alapjául szolgált egyezséggel ellenkezik, egyedül ezen hibás térrajzi kitüntetés alapján az előbbi tulajdonosok jogos tulajdonukat el nem veszthetik. (Dt. u. f. II. 114.) II. A nyugta fogalmánál fogva cselekvő értéket nem képvisel, hanem csak valamely tartozás törlesztését jelenti és bizonyitja ; az ily okirat lefoglalása tehát nem állapitbat meg követelési jogot. (Dt. u. f. V. 151.) 12. A ptrs. 166., 167., 168. és 169. ^-ainak egybevetéséből kétségtelenül kitűnvén, hogy a tanuk jelenléte, ha az adós az adóslevelet egész terjedelmében nem sajátkezüleg irta, az adóslevél teljes bizonyitó erejéhez csak azon esetben kivántatik, hogy ha kölcsönvett összegről kiállított adóslevés forog szóban : ennélfogva, ha a beperesitett okirat nem kölcsönvett összegről kiállított adóslevél, hanem a szerződő felek közt véghezvitt valamely összeszámolás tényét és eredményét elismerő okirat természetével bír, azon körülmény, hogy az okiratot tanuk alá nem irták, ha egyébként az aláírás valódisága nem tagadtatik, a teljes bizonyító erő szempontjából közömbös. A jogczim hiánya figyelmet nem érdemel, ha a beperesitett okiratban az összeszámolás ténye meg van említve, az összeszámolást szükségessé tevő üzleti összeköttetés pedig egyébként beigazoltatik. — Mily körülményekből vonható azon következtetés, hogy a beperesitett jogügylet u. n. differentiális ügylet (börze-játék) természetével nem bír ? (Dt. u. f. XIV. 34,) Jegyzet: V. ö. a II. Készben «Kötelmi-jog* rovata alatt közlött határozatokkal. 167. §. Magánokirat bizonyitó ereje. 1. Tanuk által előttemezett okirat a kibocsátó jogutódja ellen is teljés bizonyítékul szolgálván, ha annak valódisága kétségbe vonatik, nem az okiratra hivathozó fél tartozik a valódiságot, hanem az ellenfél tartozik az általa valódiságára nézve kétségbevont okirat valótlanságára vonatkozó állítást bebizonvitani. (Dt. r. f. VIII. 185.) 2. írni nem tudó fél által, két tanú előtt, kézjegyével ellátott kötvényteljes bizonyítékul csak akkor szolgál, ha annak tartalma a kiállítónak a tanuk — tehát nem a hitelező — által magyaráztatott meg. (Dt. r. f. XI. 54,) 3. Nem tekinthető a prts. 167. §-a értelmében kiállított okmányak az oly okirat, a melyet előttemező két tanú közül az egyik annak általa történt előttemezését határozottan megtagadja, s az, hogy az előttemezés általa történt, más uton sem bizonyittatik be. (Dt. r. f. XIV. 203.) 4. Ha a kötelezvényben kamatok vannak kikötve, szükséges, hogy a tanuk arról is tanúskodjanak, hogy az irni és olvasni nem tudó adósnak a kamatok mennyisége is megmagyaráztatok. (Dt r. f. XV. 88.) 5. Az, ki valamely kölcsön megkötésénél s illetve az adóslevés kiállításánál mint a hitelező megbízottja jár el, ugyanazt az adóslevelet számbavehető tanuként nem előttemezheti; minélfogva ha az adóslevél kivüle csak egy másik tanú által van előttemezve, az a ptrs. 167. §-a kellékeinek megfelelőnek nem tekinthetik. (Dt. r. f. XVI. 80.) 6. Az okirat bizonyereje nem gyengittetik azáltal, hogy abban az adósnak bizonyos áruszállításra vonatkozó