A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár ötvennégy kötetének revisiójával. (Budapest, 1891)

Polg. törvk. rendtartás. 87—88. §§. 57 modás tekintetében az ügyvédi kényszer az esetben sem áll fen, ha törvényszék jár el mint telekkönyvi hatóság. (Dt. u. f. XXIII. 60.) 14. Az 1881 : LIX. tcz. 12. §-a szerint a felek rendes eljárásban ügyvéd által tartozván magokat képviseltetni, ebből következik, hogy meghatalmazványt is csak ügyvéd részére adhatnak, és helyettesitési meghatalmazványt az ügyvédjelölt részére az ügyvédi rdts. 16. §-ához képest csak a helyettesitésre feljogosított, a fél által már megbízott ügyvéd állithat ki. (Dt. u. f. XI. 214.) 15. Birói minőségben alkalmazott államhivatalnok saját ügyeiben magát ügyvéd által képviseltetni nem köteles. (Dt. u. f. XV. 107.) ! 16. Eendes perben a felek birói egyezséget ügyvédi képviselet nélkül is köthetnek a pertárnok előtt. (Dt. u. f. XX. 71.) 87. §. Szem. megjel. rend. eljárásban. 1. Egymagában az, hogy a tvszék a perrend 87. §-ban előszabott kötelességét teljesiteni elmulasztotta, még nem lehet törvényes ok arra, hogy a teljesitett egész eljárás hvtalból megsemmisíttessék. (Dt. r. f. XXV. 18.) 88. §. A meghatalmazvány kiállítása. 1. Sommás perben a nem ügyvéd, különösen ügyvédjelölt részére kiállított meghatalmazványt elégséges a ptr. 88. §. második kikezdése, s illetve a ptr. 167—168. szerint kiállítani, az ily meghatalmazványt a ptr. 553. §-a szerint hitelesíttetni nem szükség. (Dt. r. f. X. 711.) 2. Az ügyvéd részére kiállított oly meghatalmazás, mely szerint a meghatalmazott — feltételek közelebbi megemlítése nélkül — ingatlanok átadására jogosittatik fel, csak ugy tekinthető érvényesnek: ha a meghatalmazás közhatósági, illetve birói hitelesítéssel el van látva. (Dt. r. f. XIII. 98. 1.) 3. A nem jogérvényes alakban kiállított meghatalmazás alapján a meghatalmazott által történt adás-vétel is érvényessé válik: ha a meghatalmazó utólagos tényeivel kétségbevonhatlanul tanúsította, hogy a létesült jogügylethez hozzájárult. (Dt. r. f. XIII. 98. 2.) 4. Sommás eljárásnál a tárgyaláson leendő képviseletre megbízott ügyvéd jogosítva van ügyfele nevében egyezséget kötni, habár erre a meghatalmazványban kifejezetten jogosítva nincs. (Dt. r. f. XIV. 70.) 5. A bérleti szerződés, melyet a harmadik személy megbízottjaként, valamely perben fellépett egyén az ellenféllel kötött, s ki a per megindításra, illetőleg perbeli képviseletre való megbízását igazolni tartozik, ezen megbízás hiányát nem pótolja. (Dt. r. f. XXIII. 57.) 6. Az ügyvédi meghatalmazás csak bizonyos per vitelére s nem a később kifejlődött igénykeresetre is szólván, ily esetben az egész igényperbeli eljárás a képviseleti jogosultság hiányából semmis, és az illető ügyvéd a költségekben elmai asztalandó. (Dt. r. f. XXVIII. 3.) 7. A többek által együttesen s osztatlanul adott meghatalmazás egyetemleges kötelezettséget állapit meg a meghatalmazok ellenében, a meghatalmazott ügyvéd javára, (Dt. u. f. VII. 29.) 8. Felperesi ügyvédnek kártérítési per megindítására való felhatalmazása, alperesnek ez irányban tett kifogása ellenében kellően igazoltnak