A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár ötvennégy kötetének revisiójával. (Budapest, 1891)

20 Polg. törvk. rendtartás. 22. §. hez képest csak annyiban tartoz­nak a szentszékek hatásköréhez, a mennyiben a házassági kötelék érvé­nyességét s az ideiglenes elválást, vagy végképi feloldást tárgyazzák, minden egyéb a házassági viszonyból származó peres kérdések elbírálása ellenben, melyek felett addig az egy­házi törvényszékek Ítéltek, a már fel­hivott, s ezzel összehangzó 36. §. sze­rint az illetékes polgári biróság hatás­köréhez tartoznak ; tekintve továbbá, hogy az ideiglenes tartás kérdése nem a házassági köte­lékre vonatkozó, hanem a házassági viszonyból eredő vagyoni kérdés : ezeknélfogva a házassági per fo­lyama alatt, és ennek befejezéséig az ideiglenes tartás megállapítására, a perrend életbelépte után a szentszé­kek hatásköre ki nem terjed, illetve a szentszékek által az ideiglenes tar­tás iránt hozott határozat alapján, a polgári biróság által a végrehajtás el nem rendelhető, ós nem foganatosít­ható. (Dt. r. f. XXII. 4-7.):;: 11. Válóperben létező házastársak kö­zött, a női hozomány kiadására irány­zott keresetek, a törvényszékek ha­táskörébe utasitvák, akár ideiglenes elválás, akár a házassági kötelék vég­képi felbontása forog kérdésben. (Dt. r. f. XXIII. 14.) 12. A világi törvényszék által a kath. házasfeleknek különélhetés megen­gedése nem levén azonos a később protestáns hitre áttért férj által ké­relmezett kötelék végképi felbontásá­val : az utóbbira irányzott kereset elbírálására csak a kath. nő illetékes bírósága lehet hivatott. (Dt. r. f. XXIV. 50.) 13. Tekintve, hogy az 1877. XX. t.-cz. 13. §. első bekezdése és a perrend 22. §. szerint törvényes elválás eseté­ben azü'ánt, hogy a gyermeket me­lyik szülő tartsa magánál, a fennálló jogszabályok szerint kifejezetten a bíróságok vannak hivatva határozni: következve az tisztán polgári ter­mészetű jogkérdésnek tekintendő, mely ha vitássá vált, keresettel meg­indított peres eljárás utján dönt­hető el, és ha ezen kérdés iránt önálló kereset tétetett folyamatba, az ily eljárás folyamán beadott semm. panaszok el­intézésére a semmitőszék van hivat va. Egyébként magától értetődik, mi­szerint a gondnokság alá helyezés stb. kérdésében követendő eljárás tárgyában 1878. ápril 20-án kiadott igazs. min. rendeletben szabályozott nyomozó eljárás, a kérdések hason­szerüségénél fogva ezen kérdés meg­oldásánál is alkalmazást nyerhet.. (Dt. r. f. XXV. 39.)* 14. A szentszék előtt lefolyt válóper­ben a házasság fentartása itéletileg kimondatván, az időközben evang. vallásra áttért fél ezt újból csak al­peres személyes bírósága előtt indít­hatja meg, honnan az ítélet, jogerőre emelkedése után felperes illetékes bíróságához teendő át. (Dt. r. f. XXVII. 1.) 15. Külföldieknek külföldön kötött házassága magyar biróság előtt fel­bontható és magyar jog szerint ér­vényes válási ok miatt felbontandó, hacsak a házasfelek utolsó állandó együttlakása az ország területén volt. (Dt. u. f. II. 37.) 16. Külföldi katholikus által külföldön kötött házasság magyar jog szerint s magyar biróság előtt felbontható, ha a protestáns hitre bár külföldön tér­tek át a házasfelek, s ott az 1868: XLVIII. tcz.-nek megfelelő jog nem létez. Az ideiglenes elválasztás mel­lőzhető, midőn annak ratióját kizárja a felek előző sok évi tényleges külön­válása. (Dt. II. u. f. 38.) 17. Külföldiek által külföldön érvé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom