A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár ötvennégy kötetének revisiójával. (Budapest, 1891)

A birák és bírósági hivatalnokok felelősségéről. 181 A BIRAK ES BÍRÓSÁGI HIVATALNOKOK FELELŐSSÉGÉRŐL. (1871: VIII. t-cz.j 1. A biró vagy bírósági hivatalnok, az 1871. évi VIII. tcz. 66. §-a szerint nyilván való vétség esetében, s a felek kérelmére való tekintettel a fenforgó eset körülményeihez képest nemcsak a perorvoslat alkalmazása állal felmerült, banem a szabályellenes eljárása által okozott költségek fizetésében is elmarasztalható. (Dt. r. f. VI. 490.)* 2. Az oly birói határozat ellen, mely az iratoknak ügyvéd általi kiadását tárgyazó kérvény felett hozatik, fokozatos felebbezésnek van helye. A felebbviteli biróság azon tagjai, kik ily felebbezést visszautasitó határozatban részt vettek, mint a kik nyilvános vétség által a további perorvoslatra okot szolgáltattak, annak költségeiben elmarasztalandók. (Dt. r. f. XXIII. 76.) 3. Az 1871 : VIII tcz. 53. §-a értelmében az eljárás folyamán felmerült költségekbeni elmarasztalás iránt csak a végtárgyalás befejeztével hozott Ítéletben lehet intézkedni. (Dt. r. f. XXVII. 20.) 4. Fegyelmi eset a legfőbb itéló'szék egyik tanácsának tagjai ellen. (Dt. r. f. XXVIII. 3.) 5. A törvény helytelen értelmezése mikor képez oly vétséget, mely miatt a határozatot hozó birák a jogorvoslat költségeibe elmarasztalandók ? — 1871 : VIII. tcz. 66. §. (Dt. u. f. VII. 87-> • , . 6. A biró, a ki a törvény egyenes rendelkezése ellen itél, afelebbezés költségében marasztalandó. (Dt. u. f. XII. 62.) 7. Ha a bírósági hivatalnok tisztéről lemond, és lemondásának benyújtása után többé szolgálatot nem teljesít: ugy nincs jogában lemondásának fölöttes hatósága részéről való elfogadásáig járó időre fizetését felvenni. (Dt. u. f. XII. 67.) 8. Járásbiró eltávozása székhelyéről mennyiben képez fegyelmi vétséget ? (Dt. u. f. XII. 171.) 9. A cselekménynek mint bűnügynek elévülése magával hozza-e a cselekménynek mint fegyelmi vétségnek elévülését ? (Dt. u. f. XII. 185.) 10. Az 1871 : VIII. tcz. a másodfokú bíróságot egyszersmind utolsó fokúnak rendelvén, miután elnöki megintési ügyekben elsőfokú biróság az eljáró elnök, másodfokú pedig az illető fegyelmi biróság, s ez mint másodfokú biróság végérvényesen határoz : megintési ügyekben ennek határozatai ellen nincsen további jogorvoslatnak helye. (Dt. u. f. XIII. 58.) 11. A bírónak azon eljárása, hogy egyik vagy másik ügyvédnek felszámított végrehajtási költségeit nagyobb, kisebb összegben határozza meg, hivatali kötelessége megszegésének ismérveivel nem bir. (Dt. u. f. XV. 129.) 12. Valamely törvénynek téves értelmezése egymagában az 1871 : VIII. tcz. 66. §-a alá fogható nyilvánvaló vétséget meg nem állapit. (Dt. u. f. XXIII. 110.)