A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár ötvennégy kötetének revisiójával. (Budapest, 1891)

8 Polg. törvk. rendtartás. 8. szerinti perorvoslatok sem alkalmaz­hatók. (Dt. r. f. VII. 554.) 9. A vadászati kihágások miatti pa­naszok nem a ptr.-ban szabályzott sommás eljárás szerint, hanem az 1872. VI. tcz. 34. és 42. §-okból ki­tünőleg a kihágásokra vonatkozó törvényes szabályok és gyakorlat sze­rint tárgyalandók. (Dt. r. f. VIII. 587.)1 10. Távollevők vagyonának kezelésére gondnokot az árvaszék nevezvén ki: a távollevő ingatlanainak haszon­bérbe adása iránt ia az árvaszék van hivatva határozni (Dt. r. f. X. 70fi.) 11. Oly igények, melyek a pénzügyi hatóságok által, állítólag jogosital la­nul, egy harmadik személy tartozása fejében elrendelt adóvégrehajtás utján lefizetett összegek visszatérítése iránt, illetéktelen fizetés czimén, a kir. kincstár ellen intéztetnek, habár alakszerű kereset, s a ptrsban szabá­lyozott perbeli eljárás tárgyául nem szolgálhatnak, a bírói úttól feltétle­nül elzártaknak nem vétethetnek. (Dt. r. f. XI. 12.) 12. Tekintve, hogy a polgári bíróságok az 1869. évi IV. tcz. 1-ső §-a szerint a közigaz;?atósági hatóságok saját tisztviselőik irányában hozott fe­gyelmi határozatai megvizsgálása'a, értelmezésére vagy kiegészítésére semmi irányban nincsenek hivatva : hivatalból fegyelmi utón elmozdí­tott álladalmi közigazgatási tisztvi­selő által a fegyelmi vizsgálat ideje alatt visszatartott fizetésének kiszol­gáltatása s nyugdíjhoz vagy végkielé­gítéséhez való jogának megállapítása végett indított kereset a bíróságok hatásköréhez nem tartozik. (Dt. r. f. XIII. 26.)* 13. Fegyelmi eljárás nélkül elbocsá­1 Az 1872 : VI. t.-cz. helyébe lépett az 1SS3:XX. t.-cz. tott államhivatalnok a szolgálati viszonyra alapított fizetési s egyéb követelési iránt a bíróság előtt kere­setet indithat-e ? (Lt. r. f. XIII. 46.) 14. Be nem jegyzett czég oly tartozás iránt, melyre nézve csak egy czégtárs vállalt fizetési kötelességet, be nem perelhető, illetve el nem marasztal­ható. (Dt. r. f. XV. 13.) lő. A kincstári illeték mennyiségének vagy ezen illetéknek az érdeklett felekre vonatkozó felosztása, helyes­ségének megbirálása polgári per tár­gyát nem képezheti. (Dt. r. f. XV. 68. ±) Ki. A volt államhivatalnok által az ál­lamszolgálatban töltött évekre nézve ennek, közigazgatásilag már elutasí­tott, nyugdíjigényeknek megállapí­tása birói útra nem tartozik. (Dt. r. f. XVI. 14.) 17. A néptanítók illetményeinek be­hajtása közigazgatási útra tartozik. (Dt. r. f. XVI. 15., XVI. 27.) 18. Tekintve, hogy az adótartozás és bélyegilletékek kivetése s ezek he­lyessége felett a polgári bíróság nem határozhat : ezeknélfogva végrehaj­tás megszüntetése vagy korlátozása iránti keresetnek oly esetben nincs helye, midőn a végrehajt;'!s adótar­tozás behajtása végett ingatlan va­gyonra vezettetik. (Dt. r. f. XX. 10.) :: 19. Egyedül az illető egyház sza­bályain alapuló szertartási vagy val­lásos cselekmények teljesítésére köte­lezés polgári kereset tárgyát nem ké­pezheti. (Dt. r. f. XX. 24.) 20. Az árvaszéki utalványok érvénye­sítése, ha a közgyám az utalványo­zott összeg kifizetését megtagadja, az illető árvaszéknél, illetőleg közigaz­gatási uton keresendő. (Dt. r. f. XX. 30.) 21. Szőlőmüvelés munkabére iránti követelés nem tartozik bírói útra,

Next

/
Oldalképek
Tartalom