A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár ötvennégy kötetének revisiójával. (Budapest, 1891)

Végrehajtási eljárás. 60—61. §§. 167 sem, mert a haszonbérbe vevő, a bér­lemény és tartozékai fentartása iránt a haszonbérbe adó tulajdonosoknak felelősséggel tartozván, a maga érde­kében is jogosítva van a tulajdonosok jogán igényperrel föllépni. (Dt. u. f. VIII. 56.) 4. Közös háztartásban élő házasfelek között a háztartásban használt ingó­ságok iránt végrehajtás elrendelése előtt kötött adás-vevési szerződés joghatálya. (Dt. u. f. VIII. 128.) 5. A hozományi és örökölt ingóságokra nézve a nő tulajdoni jogát házas­ságkötés folytán sem veszti el, és az 1881. LX. t.-cz. 48. §-a ki nem zárja a nő azon jogát, hogy az érintett §. értelmében lefoglalt irjgóságokra nézve tulajdonjogát igényperrel ki­mutathassa. (Dt. u. f. X. 30.) 6. Azon körülmény, hogy az üzlet a feleség neve alatt fölyíattatik, és az üzletben talált tárgyak az ő kezdőbe­tűivel vannak ellátva, tulajdonjogá­nak bizonyítására nem elegendő. (Dt. u. f. XXIL 66.) 7. Ha a férj beigazolta, hogy neje akkor, a midőn hozzá férjhez ment, teljesen vagyontalan volt, a végr. törv. 49. §-án alapuló vélelem a férj javára a nő ruhaneműire is hatályos, mert a házasság tartama alatt a nő közszerzemény czimén a főszerzőnek tekintendő férjjel szemben az esetleg szerzett vagyonra igényt nem tarthat. Ezen vélelemnél fogva végrehajtató tartozik bizonyitani azt, hogy végre­hajtást szenvedőnek külön vagyona volt, melyből a lefoglalt ruhane­müeket szerezhette s pedig annyival inkább, mert a férj által, habár neje használására szerzett és adott ingók a nő adóssága fejében le nem foglal­hatók. — Az igényper tárgyát nem a tulajdon kérdésének az eldöntése, hanem a lefoglalt ingók zár alóli fel­oldása képezvén, megindíthatja min­denki, a kinek e feloldás érdekében áll. (Dt. u. f. XXV. 4.) 60. §. Tisztviselők fizetésének fogl. 1. Jóllehet a végrehajtási törvény ha­tározott intézkedést nem tartalmaz az iránt, hogy a törvényhatósági vá­lasztás alá eső tisztviselő fizetésére kieszközölt végrehajtás ujabb meg­választás esetében is megtartja-e jog­hatályát : mind a mellett, miután az 1881 : LX. tcz. 60. §. második bekez­désében nyilván kifejezést nyert az, hogy a fizetésre kieszközölt végrehaj­tás hatályát akkor sem vesziti el, ha a végrehajtást szenvedő áthelyezte­tik vagy előléptettetik, a törvény ezen rendelkezéséből következteten­dő, hogy az uj választás alá eső, de eddigi működési területén működé­sét szakadatlanul folytató törvény­hatósági tisztviselő fizetésére fogana­tosított végrehajtás hatálya megbirá­lásánál is a fennebb idézett törvény­ben kifejezést nyert szempont lehet az irányadó ; ennek értelmében pedig elsőbbséget igénylőnek a korábban nyert birói zálogjoga megóvása tekin­tetéből, az általános tisztujitás alkal­mából a foglalást ismételni szüksége nem volt és a mennyiben ezt mégis megtette, az elsőbbségi jogára befo­lyással nem birhat. (Dt. u. f. XI. 24.) 61. §• Magántisztv. fizetésének fogl. 1. Fizetés letiltásánál a végrehajtató már a foglalással a végrehajtást szen­vedett egész fizetésére nyer-e kielé­gítési jogot, vagy pedig az egyes fizetési részletek oly végrehajtási ala­pot képeznek-e, mely a foglaláskor még nem, hanem csak az esedékesség idejekor létezik, ugy hogy az irány-

Next

/
Oldalképek
Tartalom