A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár ötvennégy kötetének revisiójával. (Budapest, 1891)

Kisebb polg. peresügyek. 159 10. Az 50 frtot meg nem haladó pénz­követeléseket tárgyazó keresetek, a kisebb polg. peres ügyek birói illető­ségéből el nem vonhatók azért, mert akarnátok hozzászámitásával 50frton tul mennek. (Dt. r. f. XXIII. 59.) 11. A kereset tárgyát részben megál­lapitott, részint peren kívül felme­rült költségek képezvén, melyek elbirálása a per bírájához utasítva nincsen, ha azok összege a kisebb polgári ügyek bíróságának hatáskörét meg nem haladja, a járásbíróság ily keresetet el nem fogadhat. (Dt. r. f. XXIII. 66.) 12. Perenkivüli ügyekben felmerült, 50 frtot meg nem haladó, meg nem állapított ügyvédi dijak s költségek iránti keresetek, nem a rendes bíró­ságok illetősége, hanem az 1877. XXII. tcz. szerinti eljárás alá tartoz­nak. (Dt. r. f. XXIII. 73.)* 13. Oly kereset, melynek tárgyát a gyakorolt szolgalmi jogba való vissza­helyezés képezi, nem tartozik a kisebb polg. peres ügyek illetősége alá, ha­bár az illető terület egy kataster holdat nem halad meg. (Dt. r. f. XXIV. 12.) 14. A keresetbe vett zsákok értéke iránti kereset a bagatell-birósághoz tartozván, az azok használatáért kö­vetelt bérösszeg is mint azoknak já­ruléka ugvanazon illetőséget követi. (Dt. r. f. XXVI. 16.) 15. 1877: XXII. tcz. 11. §. 1. pontja szerint oly ügyek tartoznak az ezen törvényben szabályozott eljárás alá, melyekre a kereset már eredetileg 50 frtot meg nem haladó összeg iránt indíttatott; miért a sommás bíróság illetékessége, az által, hogy a kereset • beadása után alperes által teljesített fizetés folytán a tárgyalás megkez­dése előtt felperes a kereseti összeget 39 frt 89 krra leszállította, meg nem szünfcettetik. (Dt. u. f. IV. 85.) 16. Ha felperes a tárgyalás során 50 frtot túlhaladó követelesét alperes irányában 50 frt alatti összegre leszál­lítja is, azért a követelés még sem uta'-itható a kisebb polg. peres ügyek­ben követendő eljárás alá. (Dt. u. f. IV. és IX. 155.) 17. Ha a követelés 50 írtnál többet tesz ki és a kereseti összeg mint ennek hátralékos része pereltetik be, habár az 50 frtot meg nem haladja, mégis a kereset az 1877. évi XXIÍ. tcz. 12. §-a utolsó bekezdése szerint, az ezen törvény által megszabott bíráskodás alá nem tartozik. (Dt. u. f. V. 22. és VIII. 116.) 18. Ha sommás visszahelyezési kere­set egy cat. holdat meghaladó ingat­lanság iránt indíttatik, akár egy, akár több részletből álljon is az, a kisebb polgári peres eljárás alá nem utasítható. (Dt. u. f. XII. 102.) 19. A 1877 : XII. tcz. 12. §. második bekezdése csak azon esetben nyer alkalmazást, midőn valamely még fenálló, 50 frtot meghaladó pénzbeli követelésnek része pereltetik; midőn aeonban az 50 frtot meghaladó kö­vetelés már részben kielégíttetvén, annak csak a fentebbi összeget meg nem haladó egész hátraléka követel­tetik, nem az idézett szakasz, hanem a 11. §. 1. pontja alkalmazandó. (Dt. u. f. XIII. 5.) 20. Bíróilag meg nem állapított ügy­védi dijak és költségek iránti kerese­tek az 1877. évi XXII. tcz. intézke­dése alá nem esvén, a kisebb polgári peres eljárás tárgyát akkor sem ké­pezhetik, ha a kereseti összeg 50 frtot meg nem halad. (Dt. u. f. XV. 73.) 21. Az ügyvéd által perenkivüli mun­kadíj és költség iránt támasztott ke­reset elbírálására az ügyvédi rdts 58. §-ánál fogva az ügyvéd személyes bírósága van hivatva és ezen kivált­ságos illetőséget az 1877. évi XXH.

Next

/
Oldalképek
Tartalom