A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár ötvennégy kötetének revisiójával. (Budapest, 1891)

6 Polg. törvk. rendtartás. 7. §. 32. Község és magánfél közt felsőbb hatóság engedélye és jóváhagyása nélkül létrejött adásvevési ügylet törvénytelen lévén : a kötött terhes szerződés érvénytelenítését rendes per utján eszközöltetni a község nem köteles. (Dt. u. f. V. 48.) 33. A ref. egyházközegek bátraiékos fizetésének megítélésére a kir. bíró­ságok illetékesek. (Dt. u. f. IV. 97.) 34. A kereset tárgyát a canonica visi­tatió alapján követelésbe vett lel­készi járandóság képezvén, az ez iránti intézkedés mindenek előtt a közigaz­gatási hatóságot illeti. De azon kérdés vajon alperesek tartoznak e felperes­nek «egyházi látogatás» szerint fa­járandóságát a közbejött erdő-elkülö­nités folytán kiszolgáltatni, a felek között vitás lévén, és felperes ezen vitás jogi kérdés eldöntését, nem pedig az egyszerűen kétségbe nem vont fa-járandóságnak behajtását kérvén, a bíróság helytelenül utasítja el felperest a bíróság előtt érvénye­síteni kivánt keresetével azon ala­pon, mintha a fajárandóság iránti intézkedés mindenek előtt a közigaz­gatási útra tartoznék. (Dt. u. f. V. 119.) 35. Habár az 1877 : XL. tcz. 13. §-a megengedi, hogy a gyermek tartásá­nak és nevelésének költségeire nézve ideiglenesen a gyámhatóság határoz­zon, ez még nem zárja ki feltétlenül a birói közbenjárást, ha ezt az érdekelt fél igénybe veszi. (Dt. u. f. V. 121.) 36. A mennyiben a tanítónak, illetve lelkésznek, a lelkész- és tanítói járan­dóságra kötelezett által visszatartott ezen járandóságának nem behajtásá­ról, hanem arról van szó, vajon X község által eladott fa vételárából felperesi, X községi ref. lelkész által követelt összeg felperesi tanítót és lelkészt, vagy az X községi reform, egyházat illeti-e meg, az ez iránti határozathozatalra nem a közigazga­tási hatóság, hanem a bíróság van hivatva. (Dt. u. f. VII. 107.) 37. Az 1874: XI. tcz. 2. §-ának azon rendelkezéséből, miszerint vízkárok eseteiben a kártérítési igényeknek a törvény rendes utján való érvénye­sítése előtt a panasz az ügy megvizs­gálása és elintézése végett első sor­ban a közigazgatási hatóságok* előtt terjesztendő elő : nom az következik, mintha a kártérítési igény csak akkor érvényesíttethetnék a törvény rendes utján, ha a közigazgatási hatóság panaszlott ténykedését tiltott cselek­ménynek minősítvén, a kártérítés tényálladékát már megállapította. Felperes a törvény rendeletének ele­get tett, midőn panaszát a közigaz­gatási halóságnál előterjesztette és annak határozatát a per megindítása előtt bevárta. (Dt.u. f. X. 62.) 38. Az 1882 : VIII. tcz. 105. §-ának/> pontja szerint a gyógyszerészet az ipartörvény hatálya alá nem esvén s ennélfogva ezen törvény 98. §-a a gyógyszerészek és segédeik közötti szolgálati viszonyból eredhető vitás kérdések elintézési módjára nézve alkalmazást nem nyerhetvén, az e viszonyból származó peres kérdések az iparhatóságok kizáratásával, egye­dül birói eljárás útjára tartoznak. (Dt. u. f. X. 122.) 39. Azon kérdés elbírálása, vajon a papi illetmény az lS(i7:XVII. tcz. folytán elenyészett-e, vagy pedig ha­tályában tovább is fennáll, a rendes biró illetőségének körébe tartozik. (Dt. u. f. XI. 80.) 40. Izraelita hitközség és az általa a hitközségi tanintézetben alkalmazott tanító közt fenforgó vitás kérdések végérvényes elintézése kit illet ? — Felmondása a tanítói alkalmazásnak a hitközség részéről. (Dt. u. f. XII. 1 .)• 41. (30. számú teljes-ülési határozat.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom